Sajnálattal tapasztalom, hogy októberben minden tele egy olyan ünnep jelképeivel, amihez semmi közünk – igen, a halloweenre gondolok. Mindenféle kreatív ötlet, amivel megteremthetjük az “ünnep” hangulatát. A hétvégi Közösségi Délelőttre viszont valami olyat szerettem volna, aminek semmi köze nincs a hallowenhez, viszont annál több köze van az 1956-os forradalomhoz. Nemzeti ünnepünkhöz azonban semmilyen kézműves ötletet nem találtam. Tény, hogy a pókok, denevérek, fekete macskák, múmiák és faragott töklámpások sokkal izgalmasabb alapanyagok egy kreatív foglalkozás szempontjából, mint egy lyukas zászló…Na de kérem! Ez mégiscsak a MIÉNK!
Szóval kutattam, kutattam, majd egy késő délutáni kapucsínó mellett jött a heuréka élmény: mécsestartó.
A befőttesüveg-tetejű alappal rendelkező mécsestartó nem egy korszakalkotó ötlet a részemről, eddigi hitoktatói pályafutásom során már legalább négyszer elsütöttem, csak a “palást” változott az alkalomnak megfelelően. Itt a blogon is volt már egy hasonló, keresztutat készítettünk.
Az alap tehát egy befőttesüveg teteje. Erre most fekete kartonból egy olyan palástot ragasztottunk, ami nem éri teljesen körbe a tetőt.
Előrerajzoltam a lyukas zászlót, amit a gyerekek filctollal vagy ceruzával kiszínezhettek.
A lyukat ollóval kivágták.
Egy kis darab pauszpapírral befedtük a lyukat.
Végül, ahol a rést kihagytuk a paláston, oda illesztettük a lyukas zászlót.
Ezt a mécsest holnap kivihetik a megemlékezésekre.
