Az ovisokkal szép lassan fedezzük fel a teremtett világ csodáit. Először megtanultuk, hogy mindent a Mennyei Atya teremtett; aztán azt, hogy Ő adott nekünk képességet arra, hogy mi is társai lehessünk a teremtésben, és mi is alkothassunk; majd arról volt szó, hogy mindenkit egyedinek és különlegesnek teremtett – nincs két egyforma ember a földön, pedig vagyunk már itt egy páran 🙂
Ezt azzal szemléltettem nekik, hogy ujjlenyomatot készítettünk. Tulajdonképpen rabosítottam a gyerkőcöket (mit ne mondjak, van egy két tényleg rosszcsont…).
Készítettem egy nyomdapárnát. Ami kell: egy fém cukorkás doboz (igazából a lényeg, hogy zárható legyen); fekete festék; ey darab filcanyag; nedves törlőkendő.
Elkészítés: pár csepp festéket nyomtam a dobozka aljába, ráhelyeztem a méretre vágott filcdarabot, majd két réteg szintén méretre vágott törlőkendőt. Ez utóbbi biztosítja, hogy ne száradjon ki a festék olyan hamar, illetve pont annyi nedvességet biztosít a festéknek, amitől az tökéletes ujjlenyomatot tud majd adni.
A gyerekek kaptak egy feladatlapot, amin a kijelölt helyre odanyomhatták az ujjlenyomatukat.
Végül egy kis segítséggel le kellett rajzolniuk önmagukat.
