Pop-up Betlehem

Ez egy olyan Híd-tanos bejegyzés lesz, ami tényleg csak ide készült és csak a Híd-tan miatt, ezt ugyanis elsőbe még nem merném bevinni. Szóval vegyétek úgy, hogy ez egy EXKLUZÍV tartalom, csak most, csak Nektek 😉

Az elkészítése egyébként nem bonyolult, de inkább kicsit nagyobbakkal érdemes belefogni. Főleg a figurák felragasztása igényel precizitást, ugyanis csak akkor lehet szépen laposra hajtani a betlehemet, ha a figurák pontosan a helyükön vannak.

A vastag vonal mentén vágjuk be
A szürke satírozott részt ragasztózzuk be, és hajtsuk az alapot adó negyed alá!
Így kell meghajtogatni

A figurákat a legvégén, színezés után ragasszuk a helyükre. Ha jól dolgoztunk, teljesen laposra lehet majd hajtani, akár borítékban ajándékba is elküldhető! 🙂

ÁLDOTT KARÁCSONYT!

Modern Szentcsalád szobor

Az alábbi blog szintén az egyik nagy kedvenceim közé tartozik, fáj a szívem, hogy csak nagyon kevés dolgot tudunk megvalósítani az itt talált ötletekből…

THAT ARTIST WOMAN

A modern Szentcsaládot is itt találtam. Na nem kell megijedni, nem rossz értelemben vett “modern”, hanem inkább minimalista, szerintem nagyon kifejező kis szobrocskák. Íme az egyik, általunk elkészített darab:

hidtan_claynativity2016

A leírást, képes útmutatóval ITT találjátok. Mi nem agyaggal dolgoztunk, hanem levegőn száradó gyurmát vettem. Két hittanórát szántunk rá, így volt egy hét a száradáshoz (egyébként 1-2 nap elég). Temperával festettük le, persze akrillal, utána lelakkozva sokkal jobb lett volna, de erre voltak lehetőségeim.

Szerintem ZSENIÁLIS. Én 7-8-9. osztályos lányokkal csináltam meg, pici segítséggel nagyon ügyesen el tudták készíteni. A lényeg, hogy minden figura egymásba illeszthető legyen: a kis Jézus férjen el Mária “ölében”, József pedig mindkettejüket átöleli.

Tudom, hogy késői, bár Szent Család ünnepére még elkészíthető…sajna Advent utolsó hete teljes őrültek háza volt nálam/nálunk, már egy picit úgy is voltam vele, hogy túúúúúl hosszú ez az advent (egyébként a leghosszabb volt, ami csak lehetséges). Szóval fogadjátok ezt így utólag 🙂

Áldott Karácsonyt!

 

Egyszerű kis Betlehem

ht_betlehem (3) Ezt Advent 2. vasárnapján készítettük a Közösségi Délelőttön. Az alapja egy Macisajtos doboz alja (ez fontos, mert az a szélesebb a két fél közül). Van egy rendszeres Macisajtos beszállítóm, aki havonta 3-4 dobozt biztos hoz, így ebből sosincs hiányom 🙂

ht_betlehem (1)

 

Sajnos magát a nyomtatható rajzot egyelőre nem tudom csatolni, de az ügyesebbek ez alapján is lemásolhatják 😉 A rajzot én készítettem, úgyhogy ezt máshol nem találod meg! 🙂

ht_betlehem02

Először a doboz belsejébe vágjunk egy sötétkék korongot, ragasszuk bele, majd flitterekkel díszítsük.

A zöld rész szélét körben kis cikk-cakkos fülekkel láttam el, amit behajtogatva fel lehet ragasztani a doboz szélére. Körben egy kb. 2 cm széles kék vagy szürke csíkkal lehet eltakarni a dobozt és a ragasztásokat.

ht_betlehem (2)

Ha kész, több módon felhasználhatjuk. Fűzhetünk a tetejébe egy cérnát akasztónak, hogy szekrényre, ajtóra fellógatható legyen; anyukám egy régi reklám-mágnest (tudjátok, azt a vékony, lapos hűtőmágnest) ragasztott rá ragasztópisztollyal, így a munkahelyén a mágnestáblára tudta kitenni dísznek; én blutack-kel ragasztottam az egyik üvegajtós szekrényre.

Úton Betlehembe

Az idei év utolsó hittanóráján valahogy megfogyatkozott a társaság…nagyjából a fele csapat volt ott a plébánián. Persze ilyenkor vannak az iskolában is a karácsonyi műsorok, fellépések, és sok gyerkőc tanul hangszeren, vagy jár néptáncra. De nem bánkódom, hiszen a többséggel még így is sokat fogok találkozni, már csak a karácsonyi színdarab miatt is.

Ma a gyerekeknek a Szentföldet akartam közelebb hozni. Azokat a helyszíneket, amelyek Jézus születéséhez kapcsolódnak: Názáretet és Betlehemet. Készítettem egy diavetítést. Egy dologban nem vagyok 100% biztos, hogy az a kép, amelyet Szent József templomaként tettem be a vetítésbe, biztosan az-e. Sajnos, még nem jártam a Szentföldön, így csak az interneten kóborló képekre és írásokra hagyatkozhatok…

A diavetítést saját használatra itt letöltheted:

A Szentcsalád nyomában

mary-joseph-nativity-art-lds-191342-print

Karácsonyra készülve

Múlt héten az ovisokkal egy nagyon egyszerű, de mégis bájos képet készítettünk, már Jézus születésének jegyében. Sok szempontot figyelembe kell vennem, amikor az oviba készülök.

Először is: sosem tudom pontosan, mennyi gyerkőc lesz. Amikor átvettem ezt a kis csoportot, a jelentkezési listán 19 név szerepelt, de ennyien még sose voltak. Vannak, akik bár feliratkoztak, de sosem jöttek még, és olyanok is vannak, akik nem iratkoztak föl, de egyszer-egyszer eljönnek. Könnyen megoldható, hiszen ovin belül maradunk, viszont így sosem tudom pontosan, hányan leszünk. A rendszeresen járó gyerekek száma kb. 9-10 fő, de mindig akad 2-3 manó, akik “hozzánk csapódik”, mert éppen olyan kedve van. Legutóbb például 15-en voltunk.

Másodszor: mindent alaposan elő kell készíteni még itthon, hiszen ott az oviban tulajdonképpen csak egy külön termet kapok, és az egyetlen dolog, amiben bízhatok, az a saját táskám. Nincs tehát az a biztonságérzet, mint mondjuk a plébánián, hogy ha mondjuk nincs elég papír vagy filc, legfeljebb kiveszem a szekrényből. Fagyis és sajtos dobozokba szétszortírozom tehát az eszközöket, és egy jókora táskában viszem magammal.

Harmadszor: számítani kell a gyerekek különböző képességeire. A csoporton belül vannak egész kicsi 4 évesek, és vannak iskola előtt álló 6 évesek is. Így van, aki már magától is simán megoldja a feladatot szinte segítség nélkül, másoknak viszont még mindenben segíteni kell, beleértve a ragasztó kupakjának levételét és mondjuk egy arc megrajzolását. Egy hónap után viszont kezdek ráérezni, hogy milyen feladatok valók nekik 🙂 A legjobb, amikor a végén megkérdezik: “Ezt haza lehet vinni?” S amikor azt mondom, hogy igen, persze, akkor mindig hihetetlen boldogak, és elkezdik sorolni, kinek fogják megmutatni az alkotásukat.

Na, de most lássuk, mit műveltünk legutóbb! Csupa olyan alapanyagokat használtam fel, amiket éppen megtaláltam itthon. Ami kellett hozzá:

Széna

Sárga transzparenspapír, még a Márton napi lámpásokból maradt. Ledaráltam iratmegsemmisítővel, így kaptam ezt a széna-szerű kupacot.

Jászol

 

Egy kartondobozból készült el a jászol: az egyik réteget lehúztam, hogy egy kicsit rusztikusabb, “fásabb” textúrát kapjak.

PólyaMikulásra mikulás-zsákot varrtam, ahhoz vettem egy turkálóban ezt az alpaka-sálat. Pont annyi maradt, hogy elég legyen a hittanra a kis Jézus bepólyálásához. Jó puha és kellemes tapintású.

IstenarcHalvány, “testszínű” kartonból kis korongokat vágtam ki, ebből lett a kis Jézus arca.

Csillagok, csillagok...Színes papírból mintalyukasztóval csillagokat gyártottam. Ezekből a részletekből, illetve egy kék nyomtatópapírból állt össze a kép.

Elmélyült alkotás

A kész kép

 

Ezzel a kézművessel búcsúztam el tőlük erre az évre, majd jövőre találkozom velük legközelebb 🙂