Híd-Tan

Egy kezdő hitoktató élményei
You are currently browsing all posts tagged with október

Rózsafüzér – kicsit másképp

  • 2016.10.13 10:50

A nyári napközis táborból megörököltem sok só- liszt gyurmát, de nem ám azt a sima fajtát, hanem színezettet, tartósítottat, tehát fóliába csomagolva, hűtőbe téve már hónapok óta elvan, és még most is jó és használható. Interneten sok-sok főzött házi gyurmarecept található, már én is készítettem ilyet. Na, ezt a megörökölt gyurmát használtam fel egy szuper rózsafüzér ötlethez, amit ITT találtam. Mi ugye alapból színes gyurmával dolgoztunk, így a festéssel nem kellett pepecselni.

20161003_181033

Elkészítés:

Egy nagyobb gyurmagombócból egy lepényt formázunk. A lepény ne legyen túl vékony, hogy a mélyedéseket ki lehessen alakítani a tészta átlyukadása nélkül. Középre egy gyurmahurkából keresztet formázunk, és amennyire lehet, beledolgozzuk az alapba. A kereszt köré 10 kis mélyedést készítünk, amelyben elfér 1-1 kis kavics.

20161003_174938

Rózsafüzérként így használható: a kavicsokat a keresztben tároljuk. Minden egyes Üdvözlégyet úgy számolunk, hogy kiveszünk egy kavicsot a keresztből és az egyik kis mélyedésbe helyezzük.

20161003_174956

Rózsafüzér Királynője, könyörögj érettünk!

Kis “puska”

  • 2014.10.13 22:22

Október Szűz Máriának szentelt hónap, ezért minden este nálunk közös rózsafüzér-imádság van a templomban. Ebbe szerettük volna kicsit belekapcsolni a “kis” hittanos csoportot, így ma hittan helyett mi is átmentünk a templomba, és a gyerekek voltak az előimádkozók. Ehhez készítettem mindenkinek egy kis “puskát”. Hiszen ez mégiscsak egyfajta reflektorfény, hogy sok ember előtt kell “szerepelni”. Ilyenkor azért mindenki hajlamos belekavarodni egy olyan hétköznapi dologba is, mint az Üdvözlégy.

Ht_rozsafuzer (1)

 

Silhouette vágógéppel készítettem ilyen kis kártyákat, csak hogy ne egy szimpla sajtpapíron adjam a kezükbe, és mert ezt később is elővehetik. Tulajdonképpen azért készítettem el így, hogyha valaki nem hozza el otthonról a saját rózsafüzérét, akkor is tudja követni az imádságot. Arra persze nem gondoltam, hogy Plébános atyának egy szatyorra való rózsafüzére van pont az ilyen helyzetekre, így mindenki kezébe jutott “igazi” szentolvasó is. Nekem ezzel a két segítséggel is sikerült elszámolnom magam és egyel kevesebb Üdvözlégyet előimádkozni, de senki nem reklamált. Az elmaradt egy – innen üzenem – házi feladat 😉

Ht_rozsafuzer (2)

1956

  • 2012.10.22 19:39

Sajnálattal tapasztalom, hogy októberben minden tele egy olyan ünnep jelképeivel, amihez semmi közünk – igen, a halloweenre gondolok. Mindenféle kreatív ötlet, amivel megteremthetjük az “ünnep” hangulatát. A hétvégi Közösségi Délelőttre viszont valami olyat szerettem volna, aminek semmi köze nincs a hallowenhez, viszont annál több köze van az 1956-os forradalomhoz. Nemzeti ünnepünkhöz azonban semmilyen kézműves ötletet nem találtam. Tény, hogy a pókok, denevérek, fekete macskák, múmiák és faragott töklámpások sokkal izgalmasabb alapanyagok egy kreatív foglalkozás szempontjából, mint egy lyukas zászló…Na de kérem! Ez mégiscsak a MIÉNK!

Szóval kutattam, kutattam, majd egy késő délutáni kapucsínó mellett jött a heuréka élmény: mécsestartó.

A befőttesüveg-tetejű alappal rendelkező mécsestartó nem egy korszakalkotó ötlet a részemről, eddigi hitoktatói pályafutásom során már legalább négyszer elsütöttem, csak a “palást” változott az alkalomnak megfelelően. Itt a blogon is volt már egy hasonló, keresztutat készítettünk.

Az alap tehát egy befőttesüveg teteje. Erre most fekete kartonból egy olyan palástot ragasztottunk, ami nem éri teljesen körbe a tetőt.

Előrerajzoltam a lyukas zászlót, amit a gyerekek filctollal vagy ceruzával kiszínezhettek.

A lyukat ollóval kivágták.

Egy kis darab pauszpapírral befedtük a lyukat.

Végül, ahol a rést kihagytuk a paláston, oda illesztettük a lyukas zászlót.

Ezt a mécsest holnap kivihetik a megemlékezésekre.

 

 

Október project

  • 2012.10.05 12:08

Ez a téma külön bejegyzést érdemel, hiszen ez nem más, mint az “OKTÓBER PROJECT”.

Október a rózsafüzér hónapja. Sokat gondolkodtam, hogyan lehetne ezt emészthető módon átadni a gyerekeknek. Ugyanis valljuk be: a rózsafüzérről a felnőtteknek is nagyon sokszor egy sor negatív sztereotípia ugrik be először. Hogy ez az öreg nénik meg apácák imádsága, és hogy hosszú és monoton és unalmas, és különben is, ez Szűz Mária alakjának túlreagálása, stb…. Talán nem túloztam az előbb.

Saját tapasztalataim szerint kell egyfajta lelki ráhangoltság, hogy valóban mélyen átérezve tudjam imádkozni a rózsafüzért. És ez nem könnyű, főleg, ha nem csak “ledarálni” akarjuk, hanem tényleg megélni. Magamból kiindulva azt is tudom, hogy néha kell a “körítés”, az egyéb dolgok, amelyek még inkább ráhangolnak az imádságra. Ez lehet egy szent tér, vagy maga a természet csendje, a tömjénfüst, halk zene, gyertyafény…akármi, ami emelheti a lelket.

Tavaly gesztenyét gyűjtöttem, sokat. Konkrétan egy rózsafüzérre-valót. Sajnos azonban elfeledkeztem róla, és szépen…hát…belerohadt a szatyorba, amiben összegyűjtöttem. Nem lett belőle semmi.

A hittanterem felújításakor átrendeztük a padokat, középre betoltuk őket, hogy a gyerekek körben tudjanak leülni, és ne egymás mögé, mint az iskolában. Ezzel is csökkenteni akartuk a “tanterem feelinget”, hiszen a hittan mégsem egy műfaj a többi tantárggyal, még akkor is, ha néhány dolgot itt is számon kell kérni. kialakult tehát egy hatalmas asztalfelület. Már több, mint egy éve így van berendezve a terem, nekem mégis egy hete ugrott be az összetolt asztalokban megbúvó lehetőség.

Öntapadós fóliát vettem: zöldeskéket, narancssárgát és aranyszínűt. Előrajzoltam. És kezdetét vette az “OKTÓBER PROJECT”.

Olyan nagy lett, hogy rá se fért egy képre 🙂

Az óra végén elimádkoztunk egy tizedet, a következőképpen: a keresztről indultunk, oda tettük a gyertyát. A gyerekek (most kivételesen) felültek az asztalra, körbeülve a rózsafüzért. Minden imádsággal eggyel arrébb tettük a gyertyát, így számolva a szemeket. Segítségképpen készítettem egy diavetítést, amin az imádságokat követhették, az Üdvözlégyet a Titokkal együtt.