Csodás képeslap – Az Eucharisztia
Mindig nehéz igazán jól elmagyarázni egy emberi ésszel felfoghatatlan dolgot - például az Eucharisztia titkát. Csak próbálkozunk mi hitoktatók is azzal, hogy átadjunk, megsejtessünk valamit ebből. Ezt próbálja szemléltetni ez a kis képeslap:
A lényeg tehát: bár szemünkkel nem láthatjuk, Jézus mégis titokzatos módon jelen van a kenyérben és a borban.
Az alábbiakban megmutatom, hogyan készítsd el. Amire szükség lesz:
- írásvetítő fólia
- letölthető sablon Eucharisztia sablon
- fehér műszaki rajzlap
- színes műszaki rajzlap
- alkoholos filc
- színes ceruza/filctoll
- Nyomtassuk ki és vágjuk le a kehely rajz széleit. Ehhez mérten vágjuk le egy darab írásvetítő fóliát (előlapfólia vagy víztiszta genoterm is jó)
- Egy kis darab kartonnal illesszük össze a rajzot és a fóliát.
- Hajtsuk a fóliát a rajzra, és alkoholos filctollal másoljuk át a kehely és az ostya körvonalait. A szürkével rajzolt részeket NE rajzoljuk át!
- Készítsük el a keretet: Egy A/4-es színes karton rövidebb oldalát hajtsuk be kb. 1,5 cm szélesen! Majd hajtsuk az egész lapot félbe! Vágjunk rá egy ablakot úgy, hogy a lap széleitől kb. 2 cm-es keretet kapjunk:
- A fehér műszaki rajzlapból készül el az elválasztó: mérjük a fóliás rajzhoz a lapot, és ehhez mérten kb. 1,5 cm-er szélesebb darabot vágjunk le. Hajtsuk be ezt a ráhagyást, ez lesz a ragasztófül.
- Ezzel kialakítunk tulajdonképpen egy kis zsebet, amibe a fóliás rajzot belecsúsztatjuk. Fontos, hogy a rajzot könnyen ki-be tudjuk mozgatni ebben a zsebben!
- Csúsztassuk be a kiszínezett rajzot a zsebbe, a fóliás részt pedig hajtsuk a fehér karton elé. A színes karton ablakos felét pedig hajtsuk rá, és a fülnél ragasszuk meg.
Ha kihúzzuk a képet, olyan, mintha saját magát színezné ki, illetve előtűnik a lényeg, hogy Jézus ott van az Oltáriszentségben.
Itt egy videó arról, hogyan kell készíteni, talán így érthetőbb 🙂
Színező nagyoknak
Alapvetően úgy gondolom, hogy 1-2 gyerekkel hittanozni kötelező jelleggel nem a legideálisabb. Pedig nálunk sajnos ez a helyzet, hogy felső tagozatban (ahol már nincsenek évfolyamonként összevonva, hanem osztályonként van nekik a hittan) ennyi a létszám: 1, 2, maximum 3 fős csoportokat viszünk. Kényelmetlen a gyereknek is, kényelmetlen egy picit a tanárnak is, én legalábbis nem szeretek így tanítani. Voltam a másik oldalon is, amikor egy szem hallgató voltam egyházi ének órán a fősulin...képzelhetitek...egyedül énekelhettem a fél Éneklő Egyházat.
A pozitívum viszont, hogy nagyon bensőséges tud lenni egy ilyen óra, ha elnyertük a diák bizalmát. Én mindig elmondom nekik, hogy ami a hittanon történik, az ott is marad. Nem adom tovább (de ők sem adják tovább), amiket megbeszéltük, vegyék úgy, mint a gyónási titkot.
Másrészt jobban meg lehet ismerni a gyerekeket. 24 fős csoportnál örülök, ha a nevüket megjegyzem, meg ha az osztályából ki tudom arc alapján halászni a hittanosokat 😛
Van egy két fős csapatom, két hetedikes lány, és szeretnek színezni, és sokszor nem is hittanos dolgokról (legalábbis szorosan véve nem) beszélgetünk, hanem amit ők felvetnek. A tankönyv is csak dísznek van, még szinte bele se lapoztunk, mert annyi más, korábbról elmaradt téma jött fel, hogy nincs értelme a tanterv szerint előírtakat venni (rám ne küldjetek valami tanfelügyelőt, légyszi 😀 ).
Mivel szeretnek színezni, úgy voltam vele, hogy akkor már a témába vágó színezőt viszek nekik. De nem ám olyan ovis szintűt, hanem ami most amúgy is divat: egy brutál részletes "felnőtt" színezőhöz hasonló dolgot gyártottam nekik. Holnap indul bevetésre, de ti már most letölthetitek:
Hiszitek vagy sem, nem szeretek színezni! Bármikor megrajzolok egy ilyet, de ki nem színezném! Ti hogy vagytok ezekkel a felnőtt színezőkkel? Szeretitek? Színeznétek ilyeneket?
Elsőáldozási zászlók
Évről-évre egyre több tapasztalatot szerzek ezeknek a zászlóknak az elkészítésében, és idén már szinte zökkenőmentesen készült el 20 zászló a gyerekek közreműködésével.
Az elmúlt két évben sok fejfájást okozott, hogy bár a gyerekekre bíztam a minta megtervezését, sablon híján elég suta dolgok is születtek. Másrészt a csillámos ragasztó, ami szvsz egy kiváló találmány, nagyon drága, és nagyon keveset préselnek bele egy tubusba. Ezt a mennyiséget pedig a gyerekek hajlamosak voltak egyetlen név felírásához elhasználni. Ezt a két akadályt idén leküzdöttem, bár az is tény, hogy ezzel nem a gyerekeket mentesítettem, hanem magamnak adtam több munkát. Így viszont az eredmény is jobb lett, bár az ajándékozottak tavaly meg tavaly előtt sem panaszkodtak.
Tehát sablonokat készítettem, illetve a csillámos ragasztót nem adtam ki a gyerekeknek. Mindenki név nélküli zászlót készített, a neveket én írtam rá utólag a csillámos ragasztóval. Még így is éppen elég volt! A többit az alkotókra bíztam.
Természetesen most is készült egy extravagáns darab. Az egyik "fiam" meg is jegyezte, hogy aki ezt megkapja, tuti sírva fakad, de biztos, hogy ha éjszaka ránéz, megijed tőle...
Emlékeztek a vicsorgó pápára? Az alkotó ugyan az! 😀 A koncepciót nem igazán értem, de a készítő fiatalember semmilyen rábeszélésre/lebeszélésre nem hatódott meg, és így hagyta a bárányt. A megajándékozott elsőáldozó viszont biztos, hogy egy igazán egyedi darabbal lett gazdagabb 😛
A szentmise részei
A tanév utolsó témája liturgikából a szentmise részei volt. Sajnos hiába a tanterv, ha év közben módosulnak a dolgok, bizony megcsúszunk... Így tényleg csak nagy vonalakban vettük át a szentmise részeit, nem részleteztem, nem bonyolítottam. A lényegre törekedtünk 🙂 Hál' Istennek, a csoportból MINDENKI ministrál, tehát nem akkor hallottak életükben először a dologról. Sőt, nagyböjtben a prédikációk katekézis-szerűen a szentmisével, a szentmise részeivel foglalkoztak. Ez a két hittanóra igazából "csak" ismétlés volt 😛
Két kis lapbook (szerűség) is készült: egyik az ige liturgiájához, másik az (ki nem találjátok... :-D) Eucharisztia liturgiájához.
Mindkettő egy hosszában félbehajtott színes karton. Kis füleket alakítottunk ki, erre ragasztották a formákat. Igyekeztem olyan sziluetteket kitalálni, amelyek valahogyan utalnak az adott részre.
(a narancssárga formába "Átváltoztatás"-t írtunk, csak N. pont egy olyan színű tollal írta, ami szinte nem is látszódik :-))
Az óra elején minden részhez összeszedtük-megbeszéltük a fontosabb dolgokat, ezeket felírtam a táblára majd a lapozó elkészítése során a gyerekek beírták a fülecskék alá.
A mai óra lesz az utolsó, erre valami különlegeset terveztem nekik 😉
