Híd-Tan

Egy kezdő hitoktató élményei
You are currently browsing all posts tagged with óvoda

Mennybemenetel

  • 2015.05.14 17:36

Hétvégén Jézus mennybemenetelét ünnepeljük, és hittanból is ilyenkorra már pont kimerítettük az összes feltámadás utáni történést. Közeledik az év vége, a gyerekek is fáradnak, én is fáradok…épp ideje már, hogy nyár legyen 🙂

Oviba általában zsírkrétát viszek. Gazdaságosabb. mint a filc vagy a ceruza, mert ha megsérül, és csak egy centis, akkor is lehet vele még dolgozni. Nem kell hegyezni, nem fogy ki. Ma viszont FILCTOLLAT vittem az oviba, mert tőlük már elbúcsúzom erre a tanévre, nem lesz már velük hittanom. Így ez volt az év végi ajándék, hogy most kivételesen filccel dolgozhattak. Volt is örömködés 🙂

20150514_170205 20150514_170227

Ajánlom figyelmetekbe ezeket a vigyorgó apostolokat 😀

20150514_170333

 

Alább letölthető a feladatlap. Azért teszek egy lapra több Jézus figurát, hogyha nagyobb csoportban használjátok, akkor ne darabonként kelljen fénymásolni. Így gazdaságosabb. De egy feladatlaphoz természetesen csak egy Jézust kell felragasztani. 😉

Jézus a mennybe megy PDF

Természetesen egy-egy rajz kiegészült még pár extra elemmel, mint pl.: repülő teknősbékák, nyuszik és hasonlók, illetve kékszakállú herceg helyett kékszakállú Jézus, de születtek piros, vagy egyszerre többszínű (lila, kék, zöld és sárga együtt) frizurával rendelkező apostolok is.  A narancssárga szemeket meresztő tanítványokról meg ne is beszéljünk 😀

 

Aranyat, tömjént, mirhát

  • 2015.01.08 10:31

Szokás szerint kicsit elmaradva közlöm a vízkereszthez készített ÚJ ovis feladatlapot. De gondolom, már hozzászoktatok 😛 Az oviba amúgy sem szoktam sokat variálni, általában ugyan az a feladat: ragasztás, színezés. Többre nagyon nincs lehetőség. De ezt a két műveletet a végtelenségig lehet variálni velük, és nem reklamálnak, hogy már megint ez a feladat?!

Az alábbi feladatlap kis előkészületet igényel a hitoktatótól, ha nem akar ollót adni a gyerekek kezébe. Ez nálam sajna így van, és nem csak azért, mert annyira vegyes a korosztály (4-6 éves korig vannak vegyesen mindegyik ovis csoportomban), hanem olyan lírai okai vannak, mint pl. nincs annyi ollóm, az ovik pedig nem biztosítanak az üres termen kívül semmit. De igazából főleg a vegyes korosztály nálam a döntő, mert nincs lehetőségem azzal foglalkozni, hogy ki hogyan aprítja fecnikre a feladatlapot, és szórja szét ezeket a csoportszobában.

A feladatlap szabadon letölthető PDF formátumban, a forrás megjelölésével átvehető. Ha kérdezik, hol találtad, nyugodtan mondd meg, hogy itt 🙂 Ez ismét saját rajzolmány, már csak ezért is kérem, hogy becsüld meg 🙂

Napkeleti bolcsek_OVI_2015_Hid-tan

Itt pedig a tavalyi napkeleti bölcsekhez tartozó feladatlap:

Napkeleti bölcsek feladatlap

ht_bolcsek002

A kereszt titka

  • 2014.04.08 17:47

Az alap ötletet EZ a bejegyzés adta, csak én átültettem egy kicsit egyszerűbb, 20 állandóan mozgó és rohangálni vágyó ovis igényeire. Úgy indult, hogy van itthon egy hatalmas, 200×80 cm-es kartonom, ami egy asztallap csomagolója volt. És nem engedtem kidobni. Kerülgettük, rakosgattuk, de nem voltam hajlandó kidobni. Ma eljött az ő ideje! Kivágtam belőle egy nagy keresztet.

20140408_140434

Vettem szív alakú POST-IT (öntapadós) jegyzettömböt. Horror ára van. De a muszáj nagy úr, és ez volt a legeslegegyszerűbb megoldás.

20140408_140447

 

Ez után szó szerint felvettem a keresztemet, hogy keresztülbugizzak a városon.

20140408_140552

 

A gyerekeknek adtam egy-egy filctollat, többnyire sötétebb árnyalatúakat válogattam össze (fekete, barna, lila, sötétzöld, sötétkék). Megkérdeztem őket, volt-e már, hogy megbántották anyát vagy apát; vagy hogy egymást bántották, verekedtek; vagy hogy nem fogadtak szót az óvónéninek. Addig soroltam ezeket a dolgokat, amíg nagyjából mindenki “találva” érezte magát. Én is mindegyiknél feltettem a kezem, hogy érezzék, nem csak ők hibáznak olykor-olykor, hanem a felnőttek is. Még én is. 😛

Aztán mondtam, hogy most rajzoljanak a filctollal sötét foltokat a keresztre. Jézus minden hibánkat, rosszalkodásunkat felvette a keresztre.

20140408_161438 20140408_161445 20140408_161527

 

Amikor befejezték, kérdeztem, hogy hogyan lehetne ezeket leszedni a keresztről. Végül kihoztuk, hogy ezt bizony nem lehet leszedni. Nekünk legalábbis nem. Egyedül Isten tud a bűnökkel valamit tenni. Méghozzá a szeretetével “eltakarja”, befedi a mi hibáinkat. Megbocsát nekünk. Ekkor adtam nekik a szív alakú post-itből, hogy fedjük be a rosszaságok, bűnök okozta sötét foltokat.

20140408_161924 20140408_162244

Utána egy tavaly már bevetett kézművest készítettünk: krepp-papír galacsinokkal kirakni egy kereszt sziluettjét.

20140408_162921

 

20140408_162927 20140408_164249

Zakeus

  • 2014.04.04 17:45

Az új ovis csoportom, akiket pár hete vettem át, egy érdekes kis csapat, mert nagy részük most kezdett el hittanra járni. Ergo: nincs sok hittanos múltjuk, szinte a nulláról kezdünk mindent. Viszont nem csaphatok rögtön bele a közepébe azzal, hogy Jézus meghalt értünk, miközben nincs meg hozzá az előismeretük. Kis túlzással azt se tudják, kicsoda Jézus – és máris kezdjem a halálával???

Szóval ilyen kis alap dolgokkal kezdünk: amiről már lehet tapasztalatuk, vagy ami nem igényel nagyobb “előképzettséget”. Az első hittanozós alkalommal ezért vettük Zakeus történetét: így rá lehet vezetni a gyerekeket, hogy ahogyan Zakeus is, úgy mi is szeretnénk Jézussal találkozni. Csak nekünk nem a fára kell felmászni, hanem hittanra járni, templomba menni.

Először is (mivel sok az apró, 3-4 éves), mozgásosan adtam elő nekik a történetet. Amit lehetett, a történet elmondása közben mozgással kísértünk (pl. Zakeus alacsony volt, akkor guggolva járjunk egy kicsit; felmászott egy fára, csináljunk úgy, mint amikor létrára mászunk; keresi, hol van Jézus, akkor látványosan nézzünk körbe, stb.)

A kézműves egyszerű, kiegészítős-ragasztós volt: egy üres tájképbe kellett a jó helyre beragasztani Zakeust és Jézust. Direkt két különböző formába tettem a két alakot, hogy könnyebb legyen a helyére illeszteni.

20140401_124221 20140401_124238 20140401_124317 20140401_124339

 

Utolsó vacsora

  • 2014.04.02 22:47

A legnagyobb misztériumról beszélni ovisoknak? Háááááát, szinte lehetetlen küldetés. Persze azért próbálkozik az ember lánya. Érdekes látni, hogy egyik-másik ovis csoportban mennyire másként “ülepszik” a mondandóm. Az egyikben például sportot űznek abból, hogy a legváratlanabb pillanatban fennhangon benyögje valaki: “Ez engem nem érdekel!” És én megfeszülhetek, akkor se érdekli… Ilyenkor általában a kézművesben bízok, hogy talán az majd valamennyire ráirányítja a figyelmét a mondókámra…

Ht_vacsora001

Az utolsó vacsorához készített kézművesem most kicsit több előkészületet igényelt. A gyerekek általában ugyan azt a feladatot kapják: ragasztás, színezés. De pont ezért valamit mindig muszáj variálnom, hogy – bár a feladat mindig ugyan az – mégis változatosnak tűnjön.

Ht_vacsora003

 

Ez ilyen “háromdés” kép. Az asztal a tanítványokkal és Jézussal külön került fel az alapra. Itt a titok nyitja:

Ht_vacsora002 Ht_vacsora004

Nem árt kicsit segíteni a helyes felragasztásban, mert a kicsiknek ez nem annyira egyértelmű. Viszont látványos a végeredmény.