A 3-5. osztályosoknak egy “ütős” záró hittant szerettem volna, ezért egy kincskereső kalandot állítottam nekik össze. Az ihlet INNEN jött, ahol az alap ötlet egy nagyobb gyerekekre szabott húsvéti tojáskeresés.
A kaland tehát a következő: a gyerekek hitkutatók, a hit elrejtett kincseit kell megkeresniük. Először mindenki egy egyéni feladatlapot kapott, amin egy titkosírást kellett megfejteni. Nem bonyolult hieroglifákat, egyszerűen adtam nekik egy abc-t, amin minden betű mellé egy számot írtam. A rejtvényben csak a számokat adtam meg, nekik kellett kikeresni, hogy melyik számhoz melyik betű tartozik. Ebből a rejtvényből kiderült, hogy hol találják a térképet, és az is, hogy kikkel kerül egy csapatba.
A térkép a templom alaprajzát mutatja. Bejelöltem a főbb támpontokat is. Eleve sárgás színű papírra nyomtattam, majd a szélét megégettem, bekormoztam, majd jól összegyűrtem. Így már teljesen úgy nézett ki, mintha a kutya szájából húztam volna elő.
Két csapatot terveztem: piros és kék. Találtak tehát 1-1 kincsesládát.
Benne volt a térkép a csapat színének megfelelő szalaggal átkötve, illetve egy játékszabályos boríték. A kincsesládák fagyisdobozok voltak, bevontam őket dekor-kartonnal.
A borítékban a játékszabályok voltak, hogy miután megalakultak a csapatok, nélkülem tudják folytatni a kutatást. Ebben leírtam minden fontos instrukciót és jó tanácsot. Ebből egy okozott nehézséget: ne fuss, mert templomban vagy. Hát futottak, persze 😛
A levél közös elolvasása után nekiláttak a keresésnek. 10-10 darab “kindertojásbólasárgaműanyagtojás”-t rejtettem el a templom különböző zugaiban. Az egyszerűség kedvéért én kapszuláknak hívtam ezeket, de G. megjegyezte, hogy szerinte ez elég fura szó a tojásokra 😛
Volt, hogy alig bírták megtalálni a kapszulákat, pedig ott volt az orruk előtt! 😀 Ilyenkor ilyen instrukciókat adtam: “Nézzetek körül az Isten háta mögött is” (a főoltár, ahol az Oltáriszentséget őrizzük, körbejárható, és ezt nevezzük viccesen az Isten háta mögötti résznek); vagy: az egyik tojást úgy sikerült elrejteni, hogy a Szent Antal szobor előtti vázába, pont egy hatalmas fehér liliom kelyhébe pottyant. Úgy nézett ki, mintha ez lenne a virág bibéje. Ezt sem találták meg elsőre. Mondtam: “Ha a hitedet ápolod, akkor az kivirágzik” Ebből rögtön kitalálták, hogy valahol a váza környékén kell keresgélni.
Minden kapszulában egy puzzle darabja volt: egy belaminált kép szétvágva. Apa szerint akkor estem túlzásba, amikor a két kirakót úgy készítettem el, hogy az egyiknek kék, a másiknak piros háta volt 😛
Össze kellett gyűjteni mind a 10 tojást, majd ha ez megvolt, kinyitogatni őket és kirakni a puzzlet.
A végső feladat a képen található szentírási rész kikeresése volt. A játék kezdetekor jutott eszembe, hogy elfelejtettem átvinni a templomba két Szentírást. Kérdeztem a sekrestyést, hogy van-e itt helyben. Mondta van, pont kettő: az egyik kék, a másik piros kötésű 😀 Szóval ez a két szín mindenhol megjelent, szinte már giccses volt 😀
Nem volt eredményhirdetés, nem kiáltottunk ki senkit győztesnek, nem ez volt a cél, és a gyerekek nem is voltak csalódottak, hogy ez elmaradt. A játék után közös édességet ettünk, és mindenki örült a bárányvásáron szerzett portékáknak 🙂
