Táboros kézműves – nemez, nem az

Idén sokat agyaltam a hittantábor kézműves foglalkozásán, nagyon nehezen jött a “megvilágosodás”. Egy táboros kézműves legfőbb szempontja, hogy olyan legyen, amit itthon, a vasárnapi Közösségi Délelőtt keretében nem tudunk megvalósítani (pl. idő hiányában, vagy mert túl “maszatos”). És nem utolsó sorban: legyen izgalmas. Tavaly magasra tettük a mércét, mert külsőst hívtunk a kézműves levezetéséhez, így tudtunk agyagozni, korongozni. Na már most, ha ezt nem is tudom űberelni, legalább alulról súrolni kéne azt a lécet!

Táborunk jelmondata ez volt: “GYERE, LÉGY IGAZI BÁRÁNY!” Addig addig forgattam ezt a bárány dolgot a fejemben, amíg beugrott: GYAPJÚ. És akkor már tudtam, hogy nemezelni fogunk. Sikerült is találnom egy olyan helyet, ahol kilós kiszerelésben is lehet nemezgyapjút venni. Rendeltem hát 2 kg-ot (ezt kb. 60 főre számoltam ki, de végül is nem kézműveskedtek annyian, ebbe ugyanis tényleg MINDENKIT beleszámoltam, nem csak a gyerkőcöket).

A legegyszerűbb nemezelési “gyakorlatot” választottam: a labdakészítést. Nem vagyok egy gyakorlott nemezelő, de egy nemezlabda-készítést nagyjából bárki le tud vezényelni (kis túlzással). A szappanos-vizes nemezelésnek ez az alfája.

Ht_koveskal006 Ht_koveskal004

 

Szappan, meleg víz és nemezgyapjú. Ennyi eszköz kell. Persze nem árt, ha udvaron, 40 fokban látunk hozzá, mert úgy még izgalmasabb! 🙂

  1. Alapnak natúr színű gyapjút használtunk. Kezdésnek tépkedjünk egy jó maréknyi gyapjút, majd még száraz kézzel gömbölygessük egy csomóba. Nyomjuk egy pillanatra a vízbe, és enyhén szappanos kézzel kezdjük formálni a golyót. Egy idő után érezzük, hogy a gyapjú kezd összeállni, filcesedni, tömörödni. Nem baj, ha még inkább hasonlít egy “mókusagyhoz” (értsd: még egyenetlen a felülete), mert később ez még alakul.
  2. Ht_koveskal002Itt látszódik, a gyerekek mennyi szappant használtak. Nem kell 😛 Nem a szappantól áll össze, hanem a gyúrástól és gömbölygetéstől, a szappan csak a könnyebb formázáshoz szükséges. Ha már viszonylag jól összeállt az alap gombóc, tépjünk egy vékony, hártyaszerű réteget a száraz gyapjúból, és simítsuk a labdánkra. Újabb relaxáló gömbölygetés következik. Persze a gyerekek nehezen veszik be, hogy türelem és kitartás kell ehhez a munkához.

    Mókusagy
    Mókusagy
  3. Ha már szépen ránemezelődött a hártya a labdára (tehát nem “mászik le”, nem csúszkál, hanem eggyé vált az alappal), akkor vagy újabb natúr gyapjúfátyollal hizlaljuk a golyót, vagy színes gyapjút simítunk az alapra. Ismét gömbölygetjük, tömörítjük. Rugalmasnak, de nem összenyomhatónak kell lennie. Ht_koveskal005
  4. A tűző napon hamar megszárad 🙂 Kész. Egy délelőttnek a nyakára léptünk! 😀

Jövőre mást kell kitalálni…bár amennyi gyapjú maradt, még a következő táborra is elég lenne! 😛

“Táboros kézműves – nemez, nem az” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Szia,
    mi is szeretnénk hittan napközi tábort csinálni. (várhatólag 25 gyerek). kb. mennyi gyapjút számítsunk? (mondjuk labdánként?) illetve ha lehet, elmondod, honnan vettél gyapjút?
    köszönöm szépen!
    k

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük