Idén már két ovis csoportban tanítok, hála Istennek! 🙂
Az egyikben a teremtést vettük. Egy nagy csomagolópapírra elkezdtem felrajzolni, hogy miket teremtett a Mennyei Atya, mit köszönhetünk Neki. Egy idő után már ők mondták, mi mindent rajzoljak még fel. Amikor egy fát kezdtem el felvázolni, az egyik kislány szemrehányóan megszólalt: „Nem így kell fát rajzolni, már bocsánat!” Magamban nevetve, nekik megjátszott megszeppenéssel kértem elnézést: „Ne haragudjatok, én csak így tudok fát rajzolni!” A többi kicsi viszont bátorítóan mondta: „Ez nagyon jó! Éppen megfelel!” Huhh, szerencse…:-D
A kézművesre még itthon emberalakokat vágtam ki a vágógéppel. Férfi és nőalakot. Igaz, a női alaknak szoknyája van, de gondoltam, egy kisgyereknek így egyértelműbb, melyik a fiú és melyik a lány.
Minden gyerek kapott egy emberpárt, amit felragasztottak egy lapra. Utána köréjük rajzolhatták a teremtett világot.
Valahogy mindig van, akinek épp semmihez sincs kedve. Egy jó könyv általában segít ilyenkor 🙂
