Egyéb – Oldal 2

Egyszerű kis Betlehem

Ezt Advent 2. vasárnapján készítettük a Közösségi Délelőttön. Az alapja egy Macisajtos doboz alja (ez fontos, mert az a szélesebb a két fél közül). Van egy rendszeres Macisajtos beszállítóm, aki havonta 3-4 dobozt biztos hoz, így ebből sosincs hiányom 🙂

~~Sajnos magát a nyomtatható rajzot egyelőre nem tudom csatolni, de az ügyesebbek ez alapján is lemásolhatják 😉~~ A rajzot én készítettem, úgyhogy ezt máshol nem találod meg! 🙂

Először a doboz belsejébe vágjunk egy sötétkék korongot, ragasszuk bele, majd flitterekkel díszítsük.

A zöld rész szélét körben kis cikk-cakkos fülekkel láttam el, amit behajtogatva fel lehet ragasztani a doboz szélére. Körben egy kb. 2 cm széles kék vagy szürke csíkkal lehet eltakarni a dobozt és a ragasztásokat.

ht_betlehem (2)

Ha kész, több módon felhasználhatjuk. Fűzhetünk a tetejébe egy cérnát akasztónak, hogy szekrényre, ajtóra fellógatható legyen; anyukám egy régi reklám-mágnest (tudjátok, azt a vékony, lapos hűtőmágnest) ragasztott rá ragasztópisztollyal, így a munkahelyén a mágnestáblára tudta kitenni dísznek; én blutack-kel ragasztottam az egyik üvegajtós szekrényre.

Ajtódísz

Öcsém kérésére, Sógornőm névnapjára készült el az alábbi ajtódísz. Sokáig gondolkodtam, milyen karácsonyi témájú kopogtatót készítsek nekik, amikor végül egy kreatív vásáron láttam valami ehhez hasonlót. Biztos vagyok benne, hogy olcsóbb lett volna készen megvenni, de abban nem lett volna benne az elkészítés öröme. És lássuk be, kevés jobb dolog van, mint ajándékot készíteni 😉

Az alap egy natúr fa tábla volt, amit így, lánccal együtt vettem. Lealapoztam fehérre, majd ezzel a metálos zöld akrillal festettem át. Száradás után kicsit visszacsiszoltam.

Így kicsit rusztikusabb lett. Az angyalkát is kifestettem, és a szalagokat, gömböket, csengőket elrendeztem.

A feliratot vágógéppel vágtam ki öntapadós fóliából.

Indul a Galéria!

Elérkezett a várva várt pillanat: mostantól él és használható a KÉPGALÉRIA funkció! Köszönet érte Thomasznak és Ferhatnak a gyors és szuper munkáért! 🙂

Így használd:

A képfeltöltés funkcióhoz regisztrálni kell a Galériában. Magára a blogra nem fontos regisztrálnod, mert ez két külön felhasználói felületet igényel. Tehát akkor is regisztrálni kell, ha már a blogra korábban megtetted.

Ez után már tudsz is képeket feltölteni. Maga a feltöltés pofon egyszerű. A könnyebb átláthatóság kedvéért mindig az adott nap témájához tudod társítani a fotóidat. Ehhez ki kell választani a listából a megfelelő kulcsszót.

Minden kép az én jóváhagyásom után fog megjelenni az oldalon, tehát nem fogod automatikusan látni. Igyekszem minden nap foglalkozni vele, hogy folyamatosan frissüljön.

Csatlakozhatsz a Facebookon is, de ott címnek írd be a következőt: #hidtanphotoaday illetve az adott nap mottóját.

Remélem, már van mit feltölteni! 🙂

#hidtanphotoaday

Adventi “Minden napra 1 fotó” kihívás

Szeretnélek meghívni Titeket, kedves Híd-Tanosok, egy közös adventi készületre. Ezt az ötletet eredetileg a kiskamasz hittanos csoportomnak eszeltem ki, de úgy döntöttem, nyilvánossá teszem, hogy minél többen csatlakozhassatok.

Ez egy ún. “Photo a day” kihívás. Hasonló kihíváshoz már én is csatlakoztam egy külföldi oldal fotótémái alapján. Most én készítettem egy ilyesmit, csak kicsit megspékeltem 🙂

A lényeg tehát: minden adventi nap szentírási részlete alapján kijelöltem egy napi “kulcsszót”. Ez a szó adja meg az aznapi fotótémát. Bármit lehet fotózni, nem kell kimondottan vallással, hittannal kapcsolatosnak lennie. Pl. a 11. napon az a szó, hogy VÍZ. Ez lehet egy üveg ásványvíz, vagy a Duna/Tisza/akármilyen folyó, egy pocsolya, hóesés, szenteltvíztartó, akármi! Ami téged inspirál a “víz” szó kapcsán. 🙂 Természetesen a feladathoz hozzá tartozik, hogy olvassátok el az aznapi szentírási részt is!

Megjegyzem, hogy ugye ez alapból a helyi igényekre készült, ezért pl. a “PRÓBA” szó a “külsős” játékosoknak nem él, mert azt a mi karácsonyi műsorpróbánk miatt tettem be. Ti az ANGYAL szóval játszatok. Persze ha aznap nálatok is van pásztorjáték-próba, akkor fotózhatjátok azt is! 🙂

Hogyan csatlakozz a kihíváshoz?

Regisztrálj itt az oldalon, vagy “teccikeld” a Híd-Tan Facebook oldalát (a regisztráció itt az oldalon a képfeltöltés miatt kell, és ingyenes!)
Jelentkezz be!
Töltsd fel a fotókat a hamarosan induló GALÉRIÁBA (legkésőbb dec. 6-án szeretném üzembe helyezni, addig kérem a türelmet :-))
VAGY töltsd fel a Híd-Tan Facebook oldalára
Bátran nézd végig a többiek fotóit a nyilvános GALÉRIÁBAN!
Nyugodtan szólj ismerőseidnek is! 😉

Mire jó ez?

Konkrét célja nincs. Ez nem verseny, nem hirdetek nyertest, nincs díjazás. A cél eredetileg pusztán az volt, hogy izgalmasabbá, érdekesebbé tegyem a kiskamasz csapatnak az adventi készületet. Remélem, ez sikerül is! 🙂 Voltak, akik meglepő lelkesedéssel fogadták ezt a feladatot 🙂 Talán a Facebook, Instagram, és selfie világában nem nagy kérés a fiataloktól, hogy fotózzanak párat és azt tegyék közkincsé 🙂

Itt letöltheted a napi fotótémákat: Advent photo a day

Csatlakozzatok bátran! 🙂

Ki vagyok én?

Ez persze mindig nagy kérdés, de ez most nem filozófiai eszmefuttatás lesz, hanem egy játék. Ezt is biztos sokan ismeritek. Ha másra nem is, de arra talán jó lesz ez a bejegyzés, hogy ismét eszetekbe jusson, milyen jó kis játék ez 🙂 Én ezer éve nem játszottam ilyet, de ma ismét előkerült, és nagyon jókat nevettünk 😀

(Bocs, ezt a képet nem hagyhattam ki :-P)

A játék, ahogy mi játszottuk:

Körbeültünk (voltunk vagy tízen), és egy öntapadós jegyzetlapra mindenki felírt egy valós vagy kitalált személyt/lényt. A saját cetlit ezután mindenki felragasztotta a tőle balra ülő homlokára. Így minden játékos látta, hogy kicsoda a másik, de azt, hogy a saját homlokán milyen név van, azt nem tudta. Miután mindenki jóóól kinevette magát, kezdődhet a játék, vagyis a barkóba. Egy játékos egyenként mindenkinek feltesz egy eldöntendő kérdést saját magával kapcsolatban. Csak igennel/nemmel lehet válaszolni. Ha az illető jó kérdéseket tesz fel, akár egy kör alatt kitalálhatja, kicsoda ő. Nálunk volt Chewbakkától kezdve Bachig minden.

Én – hiszitek vagy sem – Jézust kaptam a homlokomra. 😀 Kemény dió volt, nem is jöttem rá. Amit viszont megtudhattam róla a kérdéseim alapján: Nem kitalált személy. Ma is élő személy. Férfi. Nem európai és nem is amerikai (először, sejtve azt, hogy az én fejemre valami hittanos/vallási dolgot ragasztanak, Ferenc pápára tippeltem volna). Nem találkozhattam vele még szemtől szemben, bár ennél a kérdésnél voltak bizonytalanságok, hogy talán mégis 🙂 Világhírű, valószínűleg már mindenki hallott róla a világon. Láthattam már őt a TV-ben (végül is…)

Tortadísz

Hát igen, az én “kisöcsém” kevesebb, mint egy hónap múlva megnősül! Bizony! 🙂 Úgyhogy most a családban minden a NAGY NAP körül forog, szinte nincs is más beszédtéma, főleg, hogy most már tényleg a célegyenesben vagyunk. Öcsémék megkértek, hogyha tudok, készítsek nekik egy tortadíszt, tudjátok, egy olyan ifjú pár szobrocskát. Neki is álltam.

Először megint úgy jártam, mint annak idején a Szent Erzsébet szoborral: az első próbálkozásom (bár nem lett annyira ronda) nem nyerte el sem az én, sem a “megrendelők” tetszését. Bár nagyon diplomatikusak voltak, tudtam, hogy ennél azért ők jobbra számítottak. Nekifutottam hát még egyszer, és bevallom, ezúttal igazán a szívemnek tetsző valamit sikerült összegyurmáznom 🙂 (bocsánat, a képek minősége nem lett túl jó)

A figurák tehát FIMO süthető gyurmából készültek. Az alap és a virágcsokor külön lett kiégetve majd a figurákhoz ragasztva, a szemeket fekete akrilfestékkel festettem az arcra az égetés után. Remélhetőleg a tortán is jól mutat majd 🙂

Apró, de fontos örömök

Örömmel látom, hogy egyre többen találnak rá a Híd-tanra akár közvetlenül a blogra, akár a Facebookon keresztül. Köszönöm az elismerő szavakat, és hogy megosztjátok örömötöket a híd-tanos ötletekkel kapcsolatban. Nagyon jól esik!!! 🙂

Bár tudom, hogy nagyon kevés egyelőre a letölthető, nyomtatható anyag, ezt a kis irigységet, féltést, bocsássátok meg nekem. De bízom benne, hogy így is sok inspirációt tudtok meríteni az oldalra feltöltött bejegyzésekből.

Most viszont nem egy saját munkámat mutatnám meg: az alábbi plakátot tavalyi elsőáldozós tablóm alapján Anita készítette, és mit ne mondjak, ámulok-bámulok, annyira jó lett 🙂

Ez úton szeretnélek buzdítani Titeket, kedves Híd-tan olvasók, hogy ha elkészítettetek valamit az itt látott ötletek alapján, bátran küldjetek fotókat, pl. a Facebookon keresztül! Nagyon örülnék neki!!! 🙂

A nap fotója – Április

Áprilisban ismét belevágtam ebbe a nap fotója dologba. Nem sikerült minden naphoz, de azért igyekeztem 🙂

1. Valami lila – az ajtónkat díszítő nagyböjti koszorúból egy eléggé lila részlet.

2. A kezemben – Útravaló kávés termosz. Ha nincs idő itthon meginni a kávét, ebben a frankó kis termoszban viszem magammal.

3. Formák – Hát ezek nem igazán szabvány formák. Előre körbevágott színezők hittanra. Mutattam ezt már itt a blogon??? Talán nem is! Na majd egyszer. Ovisoknak készült.

5. Nem az enyém – Krémes. Anyukámé. Az enyém már ekkor valahol az emésztőrendszeremben figyelt 😛

6. A tavasz íze – Ez inkább vizuális íz, ha lehet élnem ezzel a képzavarral. Egy pitypang a budaörsi reptérről. Szép idő volt aznap, igazi tavasz.

8. Hobby – Igazság szerint nehéz volt választani, mert minden, amit ragasztani, varrni, vágni, színezni lehet, az nekem hobbi. Mostanában a scrapbookkal próbálkozom. Még elég kezdő vagyok, viszont szöszmötölésre jó.

9. Sötét – Mi más, mint kávé? Igazából a kávét majdnem minden napi témához le tudnám fotózni. Lehet, hogy igaza van tesómnak, és függő vagyok???

10. A nap kedvenc része – Aznap az evés volt, vagy inkább az, amit ettem: kínai kaja. Nagyon szeretem!

11. Három valami – Hármat kellett egyfajta valamiből fotózni. Bár olivabogyóból három nem elég, viszont jól néztek ki.

12. Bal felől – Kirándulni voltunk aznap, a bal és jobb felemen főleg ilyen sziklák voltak. Rám-szakadék. Szuper kis nap volt!!! 🙂

14. Koszos – Április azért is volt jó, mert nagyon sok arcát mutatta meg az égbolt. Nagyon szeretem a szép felhőket. Ez nem volt annyira szép, inkább piszkos-szürke. De alul egy kis csíkban ragyogó kék volt az ég!

15. Ezt olvasom – Ehhez nem készült fotó, de azért leírom: Nagyböjti fogadalmam az volt, hogy többet olvasom a Szentírást és nem csak azért, mert a tanításhoz kell, hanem “csak úgy”. Bizony, hitoktató létemre igen ritkám olvasom “csak úgy” a Szentírást…Pedig milyen jó! 🙂

16. Az én bűnöm – A kép magáért beszél. Bár nem mindet én ettem meg, de egyszerűen nem lehetett leállni vele! Likőrös csokitojás…Awww…

18. Jó – Angolul a Nagypéntek Good Friday, ezért kellett valami “good”, azaz jó dolgot fotózni. Elég jó volt, hogy sikerült ezt a töviskorona kenyeret elkészíteni, és hogy a gyerekek mennyire odavoltak tőle. És jó volt az is, hogy nem esett az eső, így a szabadban járhattuk a keresztutat.

19. Pénz – Érdekes témaválasztás Nagyszombatra, nem is aznap készült a fotó. A kis pénztárcám és szerény tartalma.

20. Tojás – Matyótojás, Mezőkövesdről. Félig matyó vagyok ugyanis. Allergiás is vagyok arra, amikor összekeverik a matyó és a kalocsai hímzést! EZ itt matyó.

22. Négy dolog – A plébániai kulcsokat őrzik ezek a kulcstartók. A Szentatyás Madridból van, az Ifjúsági Világtalálkozón vettem. A térfonott cica az én alkotásom. Kicsit már nyomi. Egy Városmissziós kulcstartó, valamint egy Szűzanyás, amit Medjugorje-ból kaptam.

23. Bejárat – A bejárati ajtó. Benne a lakáskulcsom, egy Mária Rádiós kulcstartóval.

24. Egy kis szín (hogy lehetne lefordítani rendesen azt, hogy “a pop of colour”?) – Plébánia udvaron nő ez a szépség. Jó élénk, vidám szín!

27. A lábaim alatt – Egy parkban készült. Szebb, mintha a betont fotóztam volna a talpam alatt. Ez is egy szép nap volt, szenttéavatással, sétával, fagyival.

28. Kaotikus – A ruhás szekrényem már elég kaotikus volt, úgyhogy rendbe raktam. Ez még a rendrakás előtt, szétválogatva.

29. Kontraszt – Volt egy fehér szoknyám, meg maradék kékfestő (szerű) textilem. Újraszabtam, lett egy új szoknyám.

És itt vannak a májusi témák! Hátha ezt is végigcsinálom….

Jézus bevonul Jeruzsálembe

Kicsit izgultam, mit fognak szólni a gyerekek, ha ugyan azt a feladatlapot viszem be nekik ebben a témában, mint tavaly, de szó nélkül dolgoztak rajta. Persze azért kis módosítást vittem a feladatba, és az egyetlen “kritika” az volt, hogy Jézusnak nincs orra.

TAVALY:

IDÉN:

Tavaly kis kezemmel vágtam ki sok-sok-sok levél és ruhaformát. Idén először is az jutott eszembe, hogy IGAZI textilt is ragaszthatunk, így anyagmaradékból vágtam ki kis csíkokat.

Utána pedig mérrrrhetetlen mennyiségű pálmalevelet készítettem a vágógéppel.

Volt aki kisebb dzsungelt kreált Jézus köré, és biztos, ami biztos, Jézusra is ragasztott néhány textildarabot. 🙂 A feladatlapot megtalálod a tavalyi bejegyzésemben (link fentebb).