Olyan még nem volt, hogy csak úgy, ripsz-ropsz, minden nehézség vagy fejtörés nélkül elkészültem volna egy kézművessel (illetve annak előkészítésével).
A mai evangéliumban arról hallhattunk, hogy Péter kimegy halászni, s vele tartanak a többiek is, de nem fognak egy árva halacskát sem. Majd megjelenik a feltámadott Krisztus, az Ő szavára ismét kivetik a hálót, majd tömérdek halat vonszolnak partra. Nah, gondoltam, itt az ideje valami halas kézművesnek. Mondanom sem kell, hogy nem sok jó ötletet találtam, és most én se kaptam ihletet. Egy aranyos kis halat azonban kifogtam, ITT.
Gondoltam, még jó dolgom is van, hiszen az IKEÁban már vettem egyszínű, felirat nélküli papírpoharakat, ehhez pont jó lesz megint bevásárolni. Elbaktattam hát az említett áruházba, ahol közölték velem, hogy nincs, majd kedden nézzek vissza, addigra biztos érkezik új szállítmány. Hoppá.
Nem baj, gondoltam, hát akkor nem színes lesz, hanem fehér. Van a közelünkben egy vendéglátós bolt, ott lehet sima fehér papírpoharat kapni. Kitaláljátok? Pont most nincs, de van bordó és feliratos. Hát ez nem tréfa, péntek van és még nincs alapanyagom a vasárnapi Közösségi Délelőttre! Vettem a feliratosból. Jobb, mint a semmi!
Ami tehát szükséges:
- papírpohár, ha lehet, felirat nélküli, 2 db
- miltonkapocs, 2 db
- rezgő szem, 2 db
- csillámos öntapadós fólia és/vagy színes papír
- olló
- ragasztó
(a fenti példányt egy apuka készítette, míg ovis lánya az udvaron játszott. Egy idő után a kislány bejött a terembe egy kis sütiért, és nyilván azért, hogy megnézze, apa hogy halad, mert odaállt apukája mellé és megkérdezte: „Na mi a helyzet?” :-))
- Az egyik pohár fehér peremét vágjuk le, kicsik nyomjuk össze a száját, hogy le tudjuk ívesre vágni. Ez lesz a farok.
- Ollóval vagy lyukasztóval készítsünk lyukakat a farokrész két oldalára, a pohár aljához a lehető legközelebb. A másik poharat is lyukasszuk ki, azt pedig a szájához közel.
- Milton kapoccsal illesszük össze a farkincát a testtel. A hal maga tulajdonképpen kész, már csak díszíteni kell.
- Vágjunk neki uszonyokat, a pohár aljára pedig rajzolhatunk szájat (és nagy fogakat, ha cápát szeretnénk, bár kétlem, hogy a Tibériásban úszkáltak ilyen fenevadak…persze a fiúk mind brutális fogakkal látták el az uszonyos állatkákat)
- Öntapadós fóliából alakíthatjuk a pikkelyeket.
- Ragasszunk neki szemeket papírból vagy készen kapható rezgő szemekből.
Ami pedig a tortát és a rajta lévő halat illeti…Akik tízkörömmel küzdenek az ételszínezék és a gumicokor ellen, most csukják be a szemüket.
Egy lapos tepsiben kisütöttem egy adag muffintésztát, amit kék ételfestékkel vadítottam meg. A tojásnak csak a fehérjét használtam, hogy ne nagyon befolyásolja a festéket, de még így is elég zöldes lett az árnyalata. Nagy pogácsaszaggatóval kiszaggattam a már megsült, kihűlt tésztát. Porcukorból és citromléből sűrű cukormázat kevertem, ezzel ragasztottam rá a gumicápákat a kék tésztakorongra. Nem ajánlom mindennapos fogyasztásra, de egyszer belefér 🙂
