Nagyhét jelképei – #2

Hétfőn befejeztük – kisebb-nagyobb hisztirohamok közepette – a nagyheti lapbook-ot. Hiába, a melegfront a gyerekeknek is melegfront, és ha nekik nem is fájt a fejük (mint nekem), azért érezhetően “zizibbek” voltak. Ez van 🙂 A lapbook azért elkészült, illetve “befejeződött”. Itt most a saját példányomat mutatom, mert valahogy fotózásra ott a hittanon már nem maradt energiám 😛

Fölül kis fülecskéken Jézus szenvedésének 12 jelképe látható, amit a múlt héten tárgyakkal is szemléltettem. Minden fülecske felnyitható, alá pedig röviden odaírtuk, hogy melyik tárgy mit szimbolizál.

A mappa alsó felébe a Szent Háromnap eseményeit írtuk be röviden. Előtte kis cédulákra írtam fel ezeket az eseményeket, majd a gyerekek szétválogatták, hogy mi történt Nagycsütörtökön, Nagypénteken és Nagyszombaton. Ez után ezeket a mondatokat a lapbook-ba is beírták. A Nagyszombatba nem kevertem bele még a vigíliát, egyelőre kizárólag a Nagyhétre illetve Jézus szenvedéstörténetére akartam a figyelmüket összpontosítani.

Amikor mondtam nekik, hogy Nagypénteken a templomban meg lehet látogatni a Szent Sírt és imádkozhatunk a halott Jézust ábrázoló szobor előtt, egyikük rémülten kérdezte, hogy hogyan fog az kinézni. Ezek szerint sikerült megértetni velük, mekkora szenvedéssel és fájdalommal járhatott ez a fajta kivégzési módszer, mert ez alapján nem voltak kíváncsiak egy ennyire összetört ember holttestére. Nyilván valami véresre és rémisztőre számítottak. De megnyugtattam őket, hogy ez a szobor (annak ellenére, hogy a halott Jézust ábrázolja) szép és nem kell félni tőle, nyugodtan megnézhetik. Ha belegondolok, a gyerekeknek van igazuk: egy megostorozott, tövissel koronázott majd keresztre szegezett férfi holtteste biztos nem volt annyira tiszta és szép látvány, ahogy azt a templomi szobor mutatja. Néha az az érzésem, hogy a kisgyerekek jobban értik azt, ami Jézussal történt, mint mi, felnőttek…

Csipesz-Jézus

Amikor rábukkantam ERRE az ötletre, azt gondoltam, hogy ez azért túlzás: ruhacsipeszből korpuszt készíteni…! De aztán csak vissza-vissza tértek a gondolataim a csipesz-feszülethez, s minél többet nézegettem, annál jobbnak tűnt. A végén már kimondottan tetszett. Végül odáig merészkedtem, hogy vettem három csipeszt egy hobby-boltban. Majd rájöttem, hogy a TESCO-ban majdnem negyvenet adnak annyi pénzért, amennyiért hobby-boltban csak 20-at tudtam volna venni (ez persze csak akkor szempont, ha több kereszt készül) 😀 Szóval vettem három darab csipeszt és kipróbáltam, hogyan is működik ez. Az egésznek a vége az lett, hogy a mai kézműves foglalkozáson ezt készítettük.

Mindig kell készítenem egy mintadarabot, ez ugyanis a “csali” 🙂 A diákmise végén a plébános atya felmutatja az aktuális prototípust, és hívja a gyerekeket és szüleiket, hogy jöjjenek be a hittanterembe, ahol el tudják készíteni a saját kis darabjukat. Persze a családok többsége olyan, hogy akármit készítünk, az mindegy – bejönnek, hívni sem kell őket 🙂 És természetesen ez benne a jó!

A legjobban azt szeretem a gyerekek által elkészített “példányokban”, hogy egyediek, mindegyik más egy picit, mindegyik tükrözi a készítője egyéniségét, életkorát, ügyességét. A mai kedvenc ez a szélesen mosolygó Jézus:

Ebben már benne van a feltámadás öröme is! 🙂

Az elkészítése nagyon egyszerű:

  1. A kereszt lehet barna kartonból vagy dekorgumiból, amit egyben, rögtön kereszt formában is megkaphatnak a gyerekek, de lehet két részből is összeragasztani.
  2. Egy korpuszhoz három darab fa ruhacsipesz szükséges: mindegyiket szedjük szét, a rugóra nem lesz szükség.
  3. Két fél csipeszt fordítsunk szembe egymással, hogy az egyenes felük érintkezzen. Ez lesz a törzs. A másik két-két csipeszt pedig karnak ill. lábnak illesztjük a testhez. Ragasszuk fel a keresztre.
  4. Vágjunk egy kis darab fehér vásznat, ami az ágyékot fogja takarni. Ragasztózzuk be és simítsuk rá a testre.
  5. Filctollal rajzoljunk meg az arcot és a szent sebeket. A kereszt tetejére felírhatjuk az I.N.R.I. rövidítést is.

Kész is a feszület! 🙂

Áldott vasárnapot!

Játék a Gyereketetőben :-)

Rendszeres olvasója vagyok Virág blogjának, a Gyereketetőnek. Ezen a blogon olvastam először a lapbookról, mint módszerről, s a blogon most is egy lapbookos játékra hívja az olvasókat 🙂 Juppí! A tét egy húsvét lapbook!

A játékszabályok, amit ITT is olvashatsz:

1. Legyél rendszeres olvasóm, tehát iratkozz fel a jobb oldalon a “Rendszeres olvasók” közé. Egy kattintás az egész. 🙂
2. Oszd meg a facebook-on ezt a posztot, vagy tedd közzé a blogodon, avagy mindkét helyen.
3. Hagyj itt egy hozzászólást, hogy játszani szeretnél.
Én pedig drukkolok, hogy te nyerd meg. 🙂

Read more: http://gyereketeto.blogspot.com/2012/03/husvet-lapbook.html#ixzz1pr2MILEG

Mivel Facebook-böjtön vagyok, ott most nem osztom meg 😉

Dekorgumi virágok sablonja

Íme a sablon a színes dekorgumi virágokhoz.

Természetesen más virágformákat is lehet használni. A közepüket, illetve a levél két pontját csillag alakban sniccerrel előre bevagdostam. Nem szeretek kicsik (de még a nagyobbaknak sem) kezébe sniccert adni. Ha kicsit előre dolgozom nekik, abból baj nem lehet 🙂

Nagyhét jelképei

Igaz, hogy még a Nagyhét egy kicsit odébb van, de addig már csak 2x (illetve most már csak egyszer) találkozunk – és ez egy sokkal fontosabb és nagyobb témakör annál, hogy egyetlen órába sűrítsük -, már most elkezdtük átbeszélni Jézus szenvedéstörténetét.

Ma Jézus szenvedésének főbb szimbólumait, tárgyait vettük át. 12 eseményt szedtem össze, amihez egy-egy tárgyat kapcsoltam.

  1. Jézus bevonulása Jeruzsálembe – BARKA
  2. Utolsó vacsora – KEHELY
  3. Lábmosás – TÁL és KANCSÓ
  4. Júdás árulása – 30 EZÜSTPÉNZ
  5. Jézus megostorozása – OSTOR
  6. Jézus kigúnyolása – TÖVISKORONA
  7. Veronika letörli Jézus arcát – KENDŐ
  8. Keresztrefeszítés – SZÖGEK
  9. Elosztják Jézus ruháit – DOBÓKOCKÁK
  10. Feje fölé táblát helyeznek – tábla I.N.R.I. felirattal
  11. Jézus meghal a kereszten – FESZÜLET
  12. Átszúrják Jézus oldalát – DÁRDA

Az udvarra körben elhelyeztem a tárgyakat. Igen, igazi tárgyakat szereztem: barkát (drágán), kelyhet, kancsót, tálat a templomból kölcsön, ezüstpénzt (külföldi, de nem drahma, sajnos :-P), dárdát, Veronika kendőjét (home-made, de hiteles)… stb. Lényeg, hogy mindegyikhez volt valami kézzel fogható tárgyunk.

Az udvaron, a kellemes tavaszi időben a gyerekek felolvasták Jézus szenvedésének (általam “gyerekre” fordított, rövidített) történetét, majd minden tárgynál megbeszéltük, hogy hol, mikor, hogyan kapcsolódott ez Jézus szenvedéstörténetéhez.

Ez után lapbookot készítettünk a megszemlélt jelképekről, illetve jövő héten még kiegészítjük a Szent Három Nap eseményeinek részleteivel.

A kis képeket én rajzoltam, nem szeretek internetről összehalászott képekkel dolgozni, így legalább olyan, amilyennek én elképzeltem.

Egyik kis hölgyikém fejjel lefelé ragasztotta fel a rajzokat, s miután megállapítottam, hogy nem baj, így is jó lesz, azt mondta: “Nem baj, újrakezdem, mert én a kihívások embere vagyok!” 😀 Kilenc évesen ez elég jó hozzáállás 🙂

 

 

 

 

Virágos vasárnap

Ma a szentmise után az egyik anyuka megkérdezte, hogy most miért volt virág az oltár előtt, mert amúgy tudja, hogy nagyböjtben miért nincs.

Mert ez virágos vasárnap. Kevesen tudják, hogy nem csak adventnek, de nagyböjtnek is van “rózsaszín” vasárnapja, csak nincs az a pap (én legalábbis még nem találkoztam ilyennel itt nálunk), aki felveszi a rózsaszín miseruhát. Meg aztán adventben ott a koszorú, ahonnan lehet lesni, ha nem tudnánk, milyen liturgikus színnél tartunk éppen. Nagyböjtben ilyen nincs, így csak a szemfüles anyukák szúrják ki, hogy most nem júdáspénz van a vázában, hanem valami egészen szépséges liliom (vagy hasonló).

Amúgy idén először megtaláltam az adventi koszorú nagyböjti alternatíváját. Az ötlet alapja INNEN.

Ez még egy korábbi kép, azóta a gyertyák mérete vészesen megfogyatkozott, ki is kell majd cserélnem, mert még két hetet ki kell bírnia 🙂

A mai kézművesre itt találtam meg az ötletet (ihletet).

Szívószál kell hozzá és dekorgumi. Sablont egyelőre nem tudok feltölteni, mert a szkenner sztrájkol, de tulajdonképpen bármilyen virágforma szóba jöhet. Ragasztani nem kell, ez benne a legjobb!

A virág közepe egy 8-10 cm hosszú, 2,5-3 cm magas téglalap, amit a hosszabb oldalán kb. a háromnegyedéig be kell vagdosni, viszonylag sűrűn. Ha ez kész, rá kell (szorosan!) tekerni a szívószál végére, és erősen tartani, amíg a kisebbig virágformát alulról rá nem húzzuk. Ez után jöhet a nagyobb virág, és ez így már megtartja a bibéket. A levelet csak egyszerűen rá kell húzni a szárra.

Ha nagyon belelendülünk, egy egész csokrot lehet készíteni, variálva a színeket.

Váza híján volt, aki a muffinba szúrta az elkészült virágszálakat.

És végül, mivel érintett vagyok ez ügyben, Isten éltesse a Sándorokat, Józsefeket, Benedekeket! Nekik is lehet adni egy csokorra-valót ezekből az egyszerű, mégis időtálló virágokból! 🙂

ÁLDOTT VASÁRNAPOT!

 

Társas

Hittanra való készüléseim egyik hibája, hogy általában az utolsó pillanatban jutnak eszembe a “nagy” ötletek, például, hogy óra végén társasozni kéne. És valami újat, hogy ne mindig a LOGOSZ legyen terítéken (ami egyébként egy szuper játék, főleg, mióta saját kvízkártyákat gyártottam hozzá ;-)) Szóval valami új kéne és valami hittanos. Így született ez:

A hal forma nem véletlen 😉

A játékszabály nagyon egyszerű: mindenki a START mezőről kezd, és a végtelenségig lehet körbe-körbe menni. A “?” egy kérdés-kártyát jelent. A helyes válaszért jár egy pont (én orvosi spatulákat nyomok a kezükbe, mert abból most van sok). A szomorú fejecske-mezőn elvesztenek egy spatula-pontot (már ha van náluk spatula), akár tetszik, akár nem, vissza kell tenni a “bank”-ba, vagyis az én kezembe 😛 De jó hír, hogy a kérdés-mezőn nem veszthet pontot, ha nem, vagy rosszul tudja a választ. Pontot veszteni csak “pech”-ből lehet. A báránykás mezőn kvízkérdés nélkül, csak úgy, ajándékba kapnak egy pontot (a bárányka amúgy is a jutalmazás-rendszer része, bárányos pecséteket gyűjtenek, amiket bizonyos időközönként, általában karácsony és húsvét környékén ajándékra válthatnak. Mint a SuperShop kártya, csak bárányokkal :-)) Azon a mezőn, ahol szöveg olvasható, ott aszerint kell eljárni, ahogy az utasítás szól, pl. kimaradsz egy körből és hasonló kedvességek.

A játék végén (ez általában az óra vége utáni 5. perc) az addig beszerzett spatulákért pecsét jár a báránygyűjtő kártyára, mert mégiscsak a tananyaggal kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és azért jár a bárány 🙂

Tízparancsolat lapbook

A lapbook fogalmáról először ezen a blogon olvastam. Sokáig forgattam a fejemben ezt az ötletet, hogy milyen témákat és hogyan lehetne ezzel a módszerrel feldolgozni, heti 1×1 órában egy 8 fős (állandóan izgő-mozgó :-)) csoporttal.

Tudomásom szerint a lapbook-gyártás itthon még nem divat, illetve csoportos foglalkozások keretében ritka. Inkább az otthonoktatást vállaló szülők (anyukák) dolgoznak fel így egy-egy témát gyermekeikkel. Minden esetre egy fél évet érleltem a gondolatot, s amikor oda értünk a kis-hittanos csoportommal, hogy 10 parancsolat: gondoltam, belevágunk – szó szerint. Hétről-hétre egy egy parancsolatot dolgoztunk fel így, lapbook-szerűen. Vágtunk, ragasztottunk, tűztünk, lyukasztottunk. És most értünk a végére. Minden lapbook egyedi, de tartalmában (tanításában) mégis egységes lett.

Minden oldalhoz tartozik egy “fejléc”, amit saját ízlésüknek, kedvüknek megfelelően a gyerekek átírhattak színes filctollal. Az adott parancsolat fő mondanivalóját valamilyen rejtvényben kapták meg, és minden parancsolathoz megkapták a megfelelő lelki-tükröt is.

Ezt a kis albumot aztán otthon elővehetik, átnézhetik, nem beszélve arról, hogy miközben vágták-ragasztották az album elemeit, már valamennyire rögzült is a fejükben a lényeg – legalábbis remélem 🙂

A rajzok, rejtvények többségét magam rajzoltam illetve állítottam össze a gyerkőcök szájízének megfelelően. Odavannak a titkosírásokért 🙂

Keresztút

Gondolkoztam, hogyan lehetne a keresztutat apránként “beadagolni” a gyerekeknek. Többségük most kezdett el ministrálni a tanév elején, s még nem nagyon vettek részt keresztúton. Azért, hogy nagyjából megtanulják az állomásokat, illetve hogy a hittanteremben is tudjunk röviden imádkozni, a hittanóra keretében elkészítettük a mi kis “kompakt” stációinkat.

Ami kell hozzá:

  • befőttesüveg-fedők
  • pauszpapír
  • karton (lila vagy fekete)
  • ragasztó (a stiftet ajánlom, attól nem lesz hullámos a pausz)
  • stációképek, pl. INNEN

Az állomások képeit rányomtattam a pauszpapírra, illetve a kartonra előrajzoltam a keretet. A gyerkőcök kivágták a képeket és a keretet, majd összeragasztották őket. Ez után ezt a fedőre is ráragasztottuk, mint egy palástot, így kaptunk egy mécsestartót. Minden gyerek 1-2 állomást készített, majd ráírták az állomás számát. Mindegyik mécsestartóba tettünk egy-egy teamécsest.

Hittanon nem nagyon volt arra idő, hogy elmélkedésekkel együtt, hosszan imádkozzuk. Ezért csak rövid csendet tartottunk minden stációnál, s meggyújtottunk egy-egy mécsest. Így sötétben kezdtük az imát, de mire a végére értünk, minden stáció-mécsestartóban égett egy kis lángocska. Hangulatos volt 🙂 Ha jobb idő lesz, az udvaron is elimádkozzuk.

Otthon is elkészíthető a gyerekekkel, hogy legyen egy házi keresztút, s családban is tudjatok elmélkedni Krisztus szenvedésén.

 

 

Mintha ólomüveg lenne

Sokat böngészek más blogokon, általában külföldieken, hátha beleakadok valami egyszerű, de mégis nagyszerű ötletbe. Az alap koncepció az, hogy fiúknak, lányoknak egyaránt izgalmas legyen, egy ovis is el tudja (kis segítséggel) készíteni, de egy nagyobb, 7-8. osztályos se tartsa dedósnak vagy “uncsinak”.

A fent látható ötletre ITT bukkantam rá. Nagyböjt első vasárnapján készítettük el a kézműves foglalkozás keretében.

A keresztet előrajzoltam sütőpapírra, amit selyempapír-mozaikokkal fedtünk be. Ez után a fekete kartonból keretet vágtunk ki, ráragasztottuk a színes alapra, s a felesleges sütőpapírt körben lenyírtuk.

Ugye, milyen szép? 🙂 Ha ablakra felragasztjuk, szépen átsüt rajta a nap, olyan, mint egy katedrális ablaka 🙂