Ezt vártam már, hogy végre tavaszi témákat tudjunk elővenni! Bár tudom, hogy a fecskék csak később érkeznek vissza, március közepe/vége már nagyon sűrű lesz, és nem lesz időnk ezt a témát is feldolgozni. Így hozzánk már beköltöztek a kis fiókák.
Az elkészítéshez töltsük le a sablont. Egy fészekbe 3 fióka kell, de a gazdaságosság jegyében én többet szerkesztettem egy oldalra.
A fészek mély papírtányérból készül, illetve egy fél papírtányérból. Temperával kifestettük, majd amíg száradt, kiszíneztük, körbenyírtuk a fiókákat. A megszáradt fészkekbe pedig csak egyszerűen beleragasztottuk őket. Bár megtévesztő lehet, nem pingvinek 😀
Mi a termünkben lévő fára ragasztottuk fel gyurmaragasztóval.
Ezt a kézművest még kb. két éve készítettem a templomi kézműves foglalkozásra, amikor a közösség nagy része sítáborba ment (én nem). Most, ez a farsang vége és március közötti két hét kicsit punnyadt, nincs igazán semmi izgalmas esemény, úgyhogy arra gondoltam, a téli sportok még pont beleférnek, mielőtt elkezdünk forradalmi meg húsvéti hangulatba jönni. Így nagy nehezen előbányásztam a hittanos szekrény aljából a sablont, és elkészítettük technika órán. Az osztályból amúgy is többen járnak síelni versenyszerűen is, így abszolút közel állt hozzájuk ez a téma. Látszik, hogy hegyvidéki gyerekek, én meg a síkságról csöppentem közéjük, mert én minden sporttól rettegek, amit lejtőn kell végezni. 😂
Szükséges eszközök:
A síelő emberke sablonja, rajzlapra (min. 120 g) nyomtatva
Fa spatula (gyógyszertárban vagy hobbiboltban is kapható)
Az elkészítés roppant egyszerű: színezzük ki a figurát, nyírjuk körbe. Fontos, hogy a szaggatott vonalak most nem a vágást jelölik. A spatulát is lehet díszíteni, mi nem tettük. Ragasszuk rá az emberke talpát a sílécekre. A fogpiszkáló elég hegyes lesz ahhoz, hogy átszúrjuk a kéznél és a síbot végénél, így itt külön lyukasztóra nem lesz szükség.
Egyelőre én feltűztem őket a faliújságra, hogy díszítse a termet. A3-as fehér papírokból hegyvidéket is varázsoltam mögéjük, hogy ne csak a semmiben lógjanak. Mutatós lett szerintem 🙂
Ez a Mikulás elég kaotikus körülmények között készült, az iskolai covid-tesztelés közben, s mire kész lettünk, karanténba is tették az osztályomat. Hála Istennek, nem én lettem pozitív, és a kollégám is jól van, nagy eséllyel hamar átvészeljük ezt az időszakot. Azért még a Mikulások kikerültek a tanterem falára, bár nem fogja ezt nézegetni most senki. Ez egy ilyen év, csak azt sajnálom, hogy így az összes kézműves tervem kútba esett, amit az adventi időszakra terveztem. Annak viszont örülök, hogy ezzel legalább elkészültünk.
Azt kérlek, nézzétek el nekem, hogy nem püspök figurát készítettünk. Ha kimondottan hittanosokkal csináltam volna, nyilván úgy rajzolom meg, de nektek szabad rajta módosítani, tegyétek meg bátran!
Az elkészítése nagyon egyszerű: Egy lapon két Mikulásfej van, hogy gazdaságosabb legyen a nyomtatás. Vágjuk ki, színezzük ki. A sapi/püspöksüveg eredetileg piros tépkedett papírral lett volna mozaikszerűen kirakva, de mint mondtam, kaotikus volt a helyzet, így rájuk hagytam, hogy elég színezni.
A szakáll adja a különlegességet: a szaggatott vonalnál be kell vagdosni, majd egy ceruza segítségével felpöndöríteni. Így egy A/5-ös színes lapra tökéletesen ráfér.
Íme egy újabb bejegyzés nem hittanos hétköznapjaimból 😀 Viszont karácsony közeledtével azért elég sok, hittanon is alkalmazható ötlet lesz, remélem, időm is lesz feltölteni ezeket ide 🙂
Hála Istennek, a mi osztályunkban bontott csoportban tanítjuk a rajzot és a technikát; így csak a fele osztállyal azért sokkal könnyebb, és én is bátrabban bevállalok picit bonyolultabb, vagy több segítséget igénylő projekteket, mert nem mindegy, hogy 28, vagy 14 gyerekhez kell szaladgálni. Ezért mertem ezt a vasalós dolgot bevinni. Mondjuk elég sok előkészítést igényelt, mert a fekete papírra muszáj volt előrajzolnom fehér ceruzával a fekete keretet. De a végeredmény (szerintem) brutál szép lett, így megérte a melót 🙂
Annak idején rengeteg pauszpapírt kaptam valahonnan csak úgy (meg amúgy mindent IS gyűjtök, “majdjóleszvalamire” alapon).
Az elkészítése tehát: A fekete papírra előrajzolt gyertyát a szaggatott vonal mentén félbehajtottuk, így könnyű kivágni a belső részeket. A/5-ös méretű pauszpapírt félbehajtottuk, és csak az egyik felébe olajpasztellel a gyerekek rajzolhattak. Hangsúlyoztam, hogy töltsék ki a teret, és viszonylag vastagon színezzenek, hogy legyen a pauszon “anyag” bőven.
A pauszt félbehajtottuk, hogy a színezett felület belül legyen, majd odahozták nekem, hogy kivasaljam. Őket természetesen nem engedtem vasalni, viszont nézhették, ahogy a színek egybeolvadnak. Ahogy széthajtottuk a pauszt, mindkét felén megjelent az olvadt kréta. A hajtásvonalnál elvágtuk, mert igazából nekünk csak egy A/6-os méretű pausz kell. Félbehajtani a vasalás miatt kell, hogy ne legyen krétás a vasaló talpa. Így ugyan duplázódik a krétás pausz, de az egyiket hazavihették, és otthon is csinálhatnak majd ablakdíszt.
Az A/6-os krétás pauszt tehát ráragasztottuk a fekete gyertyás keretre, és kész is az ablakdísz 🙂
A templomi újságba készült ez az egyszerű kis rejtvény, amely a jól ismert logikai fejtörő, a szudoku szabályait követi: tehát minden sorban, oszlopban, és kis blokkban is egy szimbólum csak egyszer szerepelhet.
Belegondoltatok már abba, hogy Szent Józsefnek egyetlen mondata sincs a Szentírásban? Nem sok, amit az evangéliumok közölnek róla, és egyszer sem szólal meg. Ezért is szívbemarkoló számomra Reményik Sándor: József, az ács, Istennel beszél c. verse, annak is az utolsó három sora:
“Te vagy az atyja — én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.”
A másik érdekesség, hogy őt mindig álmában szólítja meg az Úr angyala. Ezért is szerettem bele az alvó Szent József szoborba, amit Fatimában vettem. Ennek mintájára készült el az alábbi egyszerű kis kézműves:
Elég izgő-mozgó 1. és 2. osztályaim vannak, nekik találtam ki ezt a kis feladatot, és írtam meg hozzá a szöveget: én felolvasom a húsvét történetét, ők pedig, ha számot hallanak, tapsolnak, ha pedig személynevet, akkor leguggolnak. Nálam nagyon élvezték, a 2. osztályosok talán még jobban, mint a kicsik (mondjuk 2. osztályban csak a számoknál tapsultunk, mert sajnos egy túlzsúfolt könyvtárban tartom nekik a hittant, ahol még ülni is alig fér el az ember, nemhogy még tornázzon…) Szóval jó móka volt! Ha lehetőség van rá, más mozdulatokat is lehet tenni, pl. ugrás, fejünk fölött tapsolni, dobbantani, stb. Ezt rátok bízom 🙂
Ismétlésnek is jó lehet a szünet utánra. Innen letöltheted:
Hát nem volt egyszerű, de kisebb-nagyobb zökkenők után itt a Híd-tan DOBBLE! Kriszta, a nyertes már kezében is tarthatja a kinyomtatott, kivágott verziót. Most ti is elkészíthetitek magatoknak!
Én 300 g-os papírra nyomtattattam, így ez egy elég masszív kártyapakli lesz. Az eredeti Dobble nálunk nagy siker, ezért régóta foglalkoztatott már a dolog, hogy egy hittanos verziót is készítsek, de nem tudtam, hogyan kalkuláljam ki a kártyákat, hogy tényleg működjön. Viszont néhány héttel ezelőtt találtam egy oldalt, ami, ha feltöltöm a megfelelő számú képecskét, elkészíti a kártyákat. Egyik délután neki is álltam a rajzoknak, Káplán atya álla le is esett, hogy amíg ő térült-fordult, én megrajzoltam kb. 20 figurát 😀 Szóval a rajzok elég hamar elkészültek. Beszkenneltem és feltöltöttem, a Dobble generátor pedig elkészítette.
Az Ecclesia első osztályos tankönyvében van egy gyufás skatulya Betlehem. Ezt minden évben megcsinálom a gyerekekkel, szerintem nagyon aranyos, s mindemellett egyszerű is. Ennek mintájára elkészítettem egy húsvéti verziót. Mindenben megegyezik az eredeti ötlet elkészítésével, csak a grafika más – az saját, és húsvéti 🙂
Ez egy sok helyen látott feladatlap híd-tanosított verziója. Nagyon egyszerű, oviban nagyon jól működik, az enyémek szerették. Bár az is igaz, hogy aznap, amikor én ezt bevetettem, magamban csak azt gondoltam: de jó lenne, ha úgy le tudnám őket csendesíteni, ahogy Jézus tette a viharral! Mert őszintén szólva, nagyon széllel ütött volt aznap a társaság. Biztos éreztétek már azt, amikor ott állsz/ülsz a csoportod közepén, és teljesen tanácstalan vagy, miközben ők szétszedik a termet – és téged. Na, ez egy ilyen hittanóra volt 😀 Nem is fotóztam.
A feladatlap letölthető. Bocsánat, nem szerkesztettem túl, utólag vettem észre, hogy még a ceruzavázlat nyomai is benne maradtak. Ha tetszik, add tovább, de ne felejtsd, hol találtad! 😉