Fontosnak tartom, hogy akár kisgyerekekről, akár nagyobbakról van szó, a Szentírást a helyén kezeljük. Nagyon zavar például, amikor azt hallom, hogy “Most mesélek nektek a Bibliából”. A mesének fontos szerepe van a gyermek életében, és nem lepődtem meg, amikor az oviban az egyik leányka azt mondta, hogy a kedvenc állata az unikornis (tényleg unikornist mondott!!!). DE! A Biblia nem mesekönyv, hogy abból meséljünk. A Szentírás olvasásakor, legyen szó akár egy gyerekbibliáról, ki kell hangsúlyozni, hogy “Most egy IGAZ történetet fogok elmondani, felolvasni nektek”. Ezzel érzékeltetjük, hogy ez nem kitaláció, nem egy Grimm-mese, hanem Isten VALÓDI és LÉTEZŐ üzenete.
Az elsős kis csipet-csapattal múlt héten az angyali üdvözletről volt szó. Igaz, valamiért nem voltak igazán ráhangolódva a hittanórára, a színezés kicsit levezette a zizegést 🙂 Ne finomítsuk: WC-papír gurigából készítettünk angyali üdvözletet 😛 Előrajzoltam a mintát, a gyerekek kiszínezték, kivágták és ráragasztották a papírhengerre.
A Szűzanyának elég jó make-upja lett, nem? 😀
