Feltámadás “habcsók” és “zsemle”

Bár már megosztottam csak a letölthető feladatlapot, gondoltam ez a süti külön bejegyzést érdemel. Szintén külföldi oldalakon leltem rá, létezik több verziója is. Ez a feltámadás habcsók. Csak azért nem nevezem sütinek, mert van amúgy feltámadás süti is. Most mindkettő receptjét megosztom.

Először is: FELTÁMADÁS HABCSÓK

Ez azért jó, mert ha olyanok a körülmények, akár egy hittanóra keretében is megvalósítható. Nem kell ugyanis várakozni, egyedül a végén egy kicsit, hogy ne essen össze a habcsók.

Húsvéti feltámadás habcsók RECEPT

A recept különlegessége, hogy minden hozzávalóhoz tartozik egy szentírási részlet. Amikor a diót klopfolóval kellett ütni, az egyik kislány épp csak megpaskolta a diókat, hiszen elmondtam előtte: ez a dió most Jézust jelképezi, akit megvertek. Nyilván nem akarta Jézust bántani…

ht_ftmds2015

 

Minden egyes alapanyag hozzáadása előtt felolvastam a szentírási részt, így hamarosan minden a helyére került.

ht_ftmds20152

 

A sütés után érdemes hűlni hagyni a zárt, vagy csak résnyire nyitott sütőben, különben a hirtelen hőmérséklet-változás miatt összeesnek és nem alakul ki az üres barlang.

ht_ftmds20153

 

A szülők csak ámultak, amikor megkapták a receptet 🙂

A másik feltámadás sütit már jó pár éve elkészítjük, és az eredmény itt is hasonló: egy sírbolthoz hasonló, üreges zsemle.

Ami kell hozzá:

  • Egy adag kelt tészta (egy alaprecept alapján teljesen megfelelő)
  • Fehér mályvacukor (pillecukor, marshmallow)
  • Fahéj
  • Cukor
  • Negyed kocka olvasztott vaj (2,5 dkg)

Ha gyerekekkel készíted, magyarázd el nekik, hogy a fehér pillecukor jelképezi Jézus testét. Olvasd fel nekik János evangéliumából a következő szakaszt:

“Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust.” (Jn 19,40-42)

A pillecukrokat forgasd olvasztott vajba

Majd hempergessük meg a cukros fahéjban, a “fűszerekkel együtt gyolcsba göngyöljük”, mert így temették el Jézust is.

Kicsit összenyomkodjuk a réseket, hogy jól zárjon. Így kis, gömbölyded zsemléket kapunk. Kenegessük meg a tetejüket tojással, majd süssük őket aranybarnára. Ha felvágjuk a kész zsemlét, a cukor “eltűnik” belőle. Jézus teste nincs itt, feltámadt!

Nincs itt, feltámadt!

Idegen tollak Nagyhétre

Háááát igen, sajna én az a típus vagyok, akinek kevés saját ötlete van, viszont szereti kicsit a saját ízlésére formálni azokat az ötleteket, amiket másoktól “nyúlt le”. 😛 Ez az ötlet is egy ilyen “lopott” fajta. A Gyereketetőn találtam, és a hírlevélből le is töltöttem ezt a szupi kis füzetet. Kinyomtattam, aztán hirtelen felindulásból újra is rajzoltam. Egyrészt azért, hogy A/5-ös formátumú legyen, másrészt, hogy ne kelljen túl sok instrukciót adni a gyerekeknek a ragasztás miatt. Így minden oldalt csak ki kell vágni, színezni, és a végén én tűzőgéppel mindenkinek összetűztem.

Szóval íme (a képek minőségéért elnézést, már eléggé este van egy jó fotó készítéséhez):

Ht_Nagyhet_tunnelbook2015 (2) Ht_Nagyhet_tunnelbook2015 (3) Ht_Nagyhet_tunnelbook2015 (4) Ht_Nagyhet_tunnelbook2015 (5)

 

Nem volt időm/energiám teljesen kiszínezni, a címlap mégis úgy megtetszett az egyik gyerkőcnek, hogy szinte 100%-os hűséggel másolta a színezési technikát. A végén én is elgondolkodtam egy pillanatra, hogy melyik az enyém és melyik az övé 🙂 Alapvetően sikert aratott a kis füzet, bár volt olyan fiú is, aki tüntetőleg szétnyirbálta az egészet aztán kijelentette, hogy ő nem csinálja meg (igen, ez az a bizonyos “nehéz eset” osztály, akikről már más fórumon szóltam). Hát mindegy. Remélem, ti azért nagyobb becsben tartjátok majd 🙂 Innen letölthető, nyomtatható.

Nagyhét füzet színező

Illetve innen letölthetitek még a nagy sikert aratott ÓRIÁS HÚSVÉTI SZÍNEZŐT, valamint a FELTÁMADÁS HABCSÓK receptjét:

Húsvéti ÓRIÁS SZÍNEZŐ

 

Húsvéti feltámadás habcsók RECEPT

Korábbi NAGYBÖJTÖS bejegyzések a Híd-tanon:

NAGYBÖJT

 

Ezt meg csak úgy, mert találtam és cuki 🙂

Ht_Nagyhet_tunnelbook2015 (1)

 

Hot cross buns

Minden évben tanul valami újat az ember, ami talán hagyománnyá válhat a következő években. Gyerekkoromban a húsvétot (beleértve a szent három napot is) mindig vidéken, nagymamáknál töltöttük, így az ottani hagyományokat, szokásokat követtük. Az elmúlt tíz évben ez a szokás, hogy nagymamáknál húsvétozunk, elmaradozott. Köszönhető ez annak, hogy már túl nagyok voltunk a nyuszitojás-kereséshez, és elkezdtünk ministrálni is. Így a szent három napon és húsvét vasárnap is a templomban teszünk szolgálatot. Viszont húsvéti szokások nélkül maradtunk, hiszen városban, emeletes házban nehéz (nehezebb) ugyan azokat a hagyományokat ápolni, mint egy kertes házban. Ki kellett hát alakítani a saját hagyományainkat.

Tavaly akkora sikert aratott a Feltámadás zsemle, hogy már nem is kérdés: idén is megsütjük.

Ajándék zsemlék

 

Ebben az évben lépten-nyomon belebotlottunk egy másik, angol hagyományokból származó péksüteménybe: ez a hot cross buns. A Képmás 2013/03 számában külön cikket szenteltek a “meleg keresztes-bucinak”. Innen idézek:

“A kereszténység előtt Eostre istennő tiszteletére készítették és fogyasztották a kis bucikat. Sokan úgy gondolják, hogy a kereszt a holdnegyedeket szimbolizálja. “Eostre” valószínűleg a húsvét – “easter” – szó eredete.

I. Erzsébet, Anglia uralkodója rendeletével (1592) megtiltotta a “meleg keresztes-zsemle” és más fűszeres kenyér árusítását, kivéve temetkezéskor, nagypénteken és karácsonykor. A rendelet megsértésének büntetése az volt, hogy valamennyi tiltott terméket a szegények között kellett szétosztani.”

Ht_hotcrossbuns005

A kereszténység megjelenésével vált tehát ez az ősi angol péksütemény a húsvét (illetve a szent három nap) csemegéjévé. Az eredeti recept szerint mazsolát és kandírozott gyümölcsöt is kevertek a tésztájába. Én ettől eltekintettem, mivel nem rajongok különösebben a mazsoláért…mondjuk ki: ki nem állhatom.

Mi este 10 körül fogtunk hozzá, mert mindennel együtt (nagycsütörtöki szertartás, Jeremiás siralmai, stb.) ekkor ért mindenki haza. Így mi nem a templomban, hanem a sütő mellett virrasztottunk (a sütő mellett mindenképpen melegebb van).

Íme a recept:

TÉSZTA (12 bucihoz)

  • 210 ml tej
  • 1 db közepes tojás
  • 450 g liszt
  • 1,5 teáskanál mézeskalács fűszer (vagy ánizs, kardamom és szegfűszeg keveréke)
  • 0,5 tk. fahéj
  • 0,5 tk. só
  • 50 g kristálycukor
  • 50 g vaj
  • 1,5 tk. instant élesztő
  • Kandírozott gyümölcsök, mazsola (na ez az, amit én NEM tettem bele)

KERESZTHEZ

  • 50 g liszt
  • 25 g vaj
  • 1 tasak vaníliás-cukor
  • víz

MEGKENÉSHEZ

  • tej
  • kristálycukor

Elkészítés: mi a buci hozzávalóit kenyérsütő gépben dagasztottuk illetve kelesztettük. Ez esetben figyeljünk  kenyérsütő gép használati utasításaira (fontos, hogy hozzávalókat milyen sorrendben tesszük a gépbe. Azon kuncogtam tegnap, hogy ez kicsit olyan, mintha valami szertartás vagy bájital lenne :-D). Természetesen kézzel is összegyúrható. Kenyérsütő gépen válasszuk a kelt tészta programot. Amíg a gép elintézi magának a tésztát, készítsük el a kereszthez a masszát. Annyi vizet tegyünk hozzá, hogy nyomózsákból ne túl folyós, de azért kezelhető dolgot kapjunk. Közben szörnyülködjünk, hogy már éjfél van!

A kész tésztát osszuk 12 egyforma darabra és formázzunk belőle helyes kis zsemléket. A fűszerkeveréktől kicsit karácsony lesz a hangulat, de azért ez ne zavarjon minket 🙂 A masszát töltsük valami adagolóba, és rajzoljunk kereszteket a zsömik tetejére.

Ht_hotcrossbuns001

Ht_hotcrossbuns002

Ht_hotcrossbuns003

 

Előmelegített sütőben 200°C-on süssük 20 percig, amíg aranybarnára pirulnak. Próbáljunk meg ébren maradni.

A még forró bucikat kenjük meg cukros tejjel.

Ht_hotcrossbuns004

 

Nem kell megijedni, nem lesz durván mézeskalács íze. Nagyon kellemes, nem túl édes zsemléket kapunk, ami pont illik a nagypénteki böjtbe. Reggelire, tea-vajjal megkenve kiváló!

Ht_hotcrossbuns006

 

 

 

 

Zöldcsütörtök

Pár éve a főiskolán hallottam, hogy a nagycsütörtököt “zöldcsütörtöknek” is szokás nevezni. Lehet, hogy ez másoknak evidens, nekem új volt. Ma rászántam magam, és utánanéztem, mitől is ZÖLD ez a csütörtök.

Zöldcsütörtök, ném. nyelvter-en Gründonnerstag, a lit. zöld színéből v. a grinen ‘sírni’ igéből. Galliában egykor a nagycsütörtök lit. színe a zöld volt. – Egyes lat. forrásokban a nagycsütörtökön feloldozottakat reconciliati-nak v. virides-nek (‘zöldelőknek’) mondták. Innen a nagycsütörtök neve: dies viridium. 

Ezen felül népi hagyomány is kapcsolódik ehhez a naphoz: ilyenkor spenótpürét, vagy más, böjti zöldfőzeléket kell enni, ezzel utalva a keserű salátára, amit az utolsó vacsorán Jézus fogyasztott a tanítványaival. Ezért készült ma nálunk brokkolifőzelék (csak mert ezt mindenki szereti, nem úgy, mint a spenótot…pedig az is finom!).

Elkészítése nagyon egyszerű, és nem csak zöldcsütörtökön ehető 🙂

Egy liter zöldségleves-alapot felteszünk főni (kockából), majd ha felforrt, beletesszük főni a körülbelül 80 dkg brokkolit (én ma zöldborsót is tettem bele, nem rontotta el :-)) Rántást készítünk egy kis olajjal és két púpos evőkanál liszttel, majd apránként a levesalapból hígítjuk, végül átkanalazzuk a megfőtt brokkolit is. Másfél-két dl főzőtejszínnel krémesítjük, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk petrezselyemmel. Kicsit még “felrottyantjuk”, és kész is 🙂 Bármilyen feltéttel jó, amit általában főzelékhez adni lehet. Én ma főtt keménytojást adtam mellé, mert legalább ennyi emlékeztessen arra, hogy eredetileg spenótot terveztem 😛

Közben kikerült az ajtóra az ünnepi koszorú. Szándékosan próbálom kerülni a nyuszis mintákat, mert keresztényként alapvetően a bárányt tartom húsvét jelképének. Persze nem zárkózom el a nyusziktól sem (ékes példa erre egy polár nyuszi, ami a héten született), de az alap “koncepció” a bárány. Ezért is került ez a kis falemezből (nem általam) kifűrészelt bárány a koszorúba:

A barka a virágvasárnapot, a piros szalag a szenvedést és a kiontott vért, a bárány pedig a megdicsőült Krisztust jelképezi.

Bár azt valljuk, hogy a szentmiseáldozat vér nélkül újítja meg Krisztus áldozatát, a mai nap mégsem múlt el “véráldozat” nélkül, ugyanis egyik kis ministránsunknak a ministránspróba közepén kiesett az egyik tejfoga 😀 Már szinte pánikba estem, de Nonó olyan higgadtan kezelte a helyzetet, hogy szerintem én izgatottabb lettem ettől az eseménytől, mint ő maga. 😛

Húsvét második vasárnapja az Isteni Irgalmasság ünnepe. Ehhez kötődik az Isteni Irgalmasság kilenced. Egy ideje minden évben végigimádkozom. Nagypénteken kell elkezdeni és az Irgalmasság vasárnapja előtti szombatig tart. Lehet kapni kis imafüzetet, de interneten is megtalálható, például ITT. Minden napnak külön imádsága van, illetve ehhez kapcsoltan az Irgalmasság Rózsafüzérét is el kell imádkozni. Csak biztatni tudok mindenkit, hogy imádkozza végig, felajánlva elhunyt vagy gondokkal küzdő szeretteiért.

Plakát a templomba

Mivel a hittanterembe csak a közösség egy kisebb része jár be rendszeresen, és igazán hely sincs arra, hogy a gyerekek munkái ott kiállításra kerüljenek, nem is készítünk túl gyakran olyan dolgokat, amit utána közszemlére teszünk. Ha mégis, akkor ezek a tárgyak, képek, stb. a templomi hirdetőtáblára készülnek. Így adódott, hogy a nagyobbakkal rákaptam a plakátkészítésre, mondván: aki “csak úgy” betéved a templomba, az is tudja, mi pl. a Nagyböjt vagy a Nagyhét lényege.

Így készült el ez a plakát:

Virágvasárnap és a Szent Háromnap látható rajta, a képeket, szövegrészleteket a gyerekek válogatták szét, aztán megbeszélésre kerültek az egyes részletek. Mindegyik kép alá először az oda vonatkozó szentírási idézeteket ragasztottuk, alább pedig az aznapi liturgia fontosabb elemeit, jellemzőit. Érthető módon Nagyszombathoz nem került sok információ. Mint ahogy korábban említettem már, idén a nagyheti témakörben nem beszéltünk a húsvétvasárnapi eseményekről. Úgy gondolom, a nagyböjt maradjon meg nagyböjtnek, húsvét és pünkösd között bőven lesz még idő és lehetőség a feltámadás öröméről is beszélgetni. A célom inkább az volt, hogy a gyerekek érezzék át Jézus értünk vállalt szenvedését, amennyire ezt gyerekfejjel át lehet érezni. Különben is nehéz hozzászokni a gondolathoz, hogy nagyszombaton nem történik SEMMI, ha egyszer este már ünneplünk 🙂

Viszont azt, hogy a harangok elmennek Rómába, nem hagyhattam ki. Kis-ministránsként (meg most is) ez az egyik kedvenc pillanatom, amikor a harangok “elmennek”, illetve amikor “visszajönnek”. Mondtam a gyerekeknek is, hogy ilyenkor nincs déli harangszó, egyáltalán nem szólnak a harangok – kivéve Rómában, mivel ott van ilyenkor mindegyik. Erre az egyik srácom összeráncolta a szemöldökét és megkérdezte: “És a mi harangjainkat is lecsavarozzák?!” 🙂

Mindenkinek áldott Nagyhetet!

 

Nagyhét jelképei – #2

Hétfőn befejeztük – kisebb-nagyobb hisztirohamok közepette – a nagyheti lapbook-ot. Hiába, a melegfront a gyerekeknek is melegfront, és ha nekik nem is fájt a fejük (mint nekem), azért érezhetően “zizibbek” voltak. Ez van 🙂 A lapbook azért elkészült, illetve “befejeződött”. Itt most a saját példányomat mutatom, mert valahogy fotózásra ott a hittanon már nem maradt energiám 😛

Fölül kis fülecskéken Jézus szenvedésének 12 jelképe látható, amit a múlt héten tárgyakkal is szemléltettem. Minden fülecske felnyitható, alá pedig röviden odaírtuk, hogy melyik tárgy mit szimbolizál.

A mappa alsó felébe a Szent Háromnap eseményeit írtuk be röviden. Előtte kis cédulákra írtam fel ezeket az eseményeket, majd a gyerekek szétválogatták, hogy mi történt Nagycsütörtökön, Nagypénteken és Nagyszombaton. Ez után ezeket a mondatokat a lapbook-ba is beírták. A Nagyszombatba nem kevertem bele még a vigíliát, egyelőre kizárólag a Nagyhétre illetve Jézus szenvedéstörténetére akartam a figyelmüket összpontosítani.

Amikor mondtam nekik, hogy Nagypénteken a templomban meg lehet látogatni a Szent Sírt és imádkozhatunk a halott Jézust ábrázoló szobor előtt, egyikük rémülten kérdezte, hogy hogyan fog az kinézni. Ezek szerint sikerült megértetni velük, mekkora szenvedéssel és fájdalommal járhatott ez a fajta kivégzési módszer, mert ez alapján nem voltak kíváncsiak egy ennyire összetört ember holttestére. Nyilván valami véresre és rémisztőre számítottak. De megnyugtattam őket, hogy ez a szobor (annak ellenére, hogy a halott Jézust ábrázolja) szép és nem kell félni tőle, nyugodtan megnézhetik. Ha belegondolok, a gyerekeknek van igazuk: egy megostorozott, tövissel koronázott majd keresztre szegezett férfi holtteste biztos nem volt annyira tiszta és szép látvány, ahogy azt a templomi szobor mutatja. Néha az az érzésem, hogy a kisgyerekek jobban értik azt, ami Jézussal történt, mint mi, felnőttek…

Csipesz-Jézus

Amikor rábukkantam ERRE az ötletre, azt gondoltam, hogy ez azért túlzás: ruhacsipeszből korpuszt készíteni…! De aztán csak vissza-vissza tértek a gondolataim a csipesz-feszülethez, s minél többet nézegettem, annál jobbnak tűnt. A végén már kimondottan tetszett. Végül odáig merészkedtem, hogy vettem három csipeszt egy hobby-boltban. Majd rájöttem, hogy a TESCO-ban majdnem negyvenet adnak annyi pénzért, amennyiért hobby-boltban csak 20-at tudtam volna venni (ez persze csak akkor szempont, ha több kereszt készül) 😀 Szóval vettem három darab csipeszt és kipróbáltam, hogyan is működik ez. Az egésznek a vége az lett, hogy a mai kézműves foglalkozáson ezt készítettük.

Mindig kell készítenem egy mintadarabot, ez ugyanis a “csali” 🙂 A diákmise végén a plébános atya felmutatja az aktuális prototípust, és hívja a gyerekeket és szüleiket, hogy jöjjenek be a hittanterembe, ahol el tudják készíteni a saját kis darabjukat. Persze a családok többsége olyan, hogy akármit készítünk, az mindegy – bejönnek, hívni sem kell őket 🙂 És természetesen ez benne a jó!

A legjobban azt szeretem a gyerekek által elkészített “példányokban”, hogy egyediek, mindegyik más egy picit, mindegyik tükrözi a készítője egyéniségét, életkorát, ügyességét. A mai kedvenc ez a szélesen mosolygó Jézus:

Ebben már benne van a feltámadás öröme is! 🙂

Az elkészítése nagyon egyszerű:

  1. A kereszt lehet barna kartonból vagy dekorgumiból, amit egyben, rögtön kereszt formában is megkaphatnak a gyerekek, de lehet két részből is összeragasztani.
  2. Egy korpuszhoz három darab fa ruhacsipesz szükséges: mindegyiket szedjük szét, a rugóra nem lesz szükség.
  3. Két fél csipeszt fordítsunk szembe egymással, hogy az egyenes felük érintkezzen. Ez lesz a törzs. A másik két-két csipeszt pedig karnak ill. lábnak illesztjük a testhez. Ragasszuk fel a keresztre.
  4. Vágjunk egy kis darab fehér vásznat, ami az ágyékot fogja takarni. Ragasztózzuk be és simítsuk rá a testre.
  5. Filctollal rajzoljunk meg az arcot és a szent sebeket. A kereszt tetejére felírhatjuk az I.N.R.I. rövidítést is.

Kész is a feszület! 🙂

Áldott vasárnapot!

Nagyhét jelképei

Igaz, hogy még a Nagyhét egy kicsit odébb van, de addig már csak 2x (illetve most már csak egyszer) találkozunk – és ez egy sokkal fontosabb és nagyobb témakör annál, hogy egyetlen órába sűrítsük -, már most elkezdtük átbeszélni Jézus szenvedéstörténetét.

Ma Jézus szenvedésének főbb szimbólumait, tárgyait vettük át. 12 eseményt szedtem össze, amihez egy-egy tárgyat kapcsoltam.

  1. Jézus bevonulása Jeruzsálembe – BARKA
  2. Utolsó vacsora – KEHELY
  3. Lábmosás – TÁL és KANCSÓ
  4. Júdás árulása – 30 EZÜSTPÉNZ
  5. Jézus megostorozása – OSTOR
  6. Jézus kigúnyolása – TÖVISKORONA
  7. Veronika letörli Jézus arcát – KENDŐ
  8. Keresztrefeszítés – SZÖGEK
  9. Elosztják Jézus ruháit – DOBÓKOCKÁK
  10. Feje fölé táblát helyeznek – tábla I.N.R.I. felirattal
  11. Jézus meghal a kereszten – FESZÜLET
  12. Átszúrják Jézus oldalát – DÁRDA

Az udvarra körben elhelyeztem a tárgyakat. Igen, igazi tárgyakat szereztem: barkát (drágán), kelyhet, kancsót, tálat a templomból kölcsön, ezüstpénzt (külföldi, de nem drahma, sajnos :-P), dárdát, Veronika kendőjét (home-made, de hiteles)… stb. Lényeg, hogy mindegyikhez volt valami kézzel fogható tárgyunk.

Az udvaron, a kellemes tavaszi időben a gyerekek felolvasták Jézus szenvedésének (általam “gyerekre” fordított, rövidített) történetét, majd minden tárgynál megbeszéltük, hogy hol, mikor, hogyan kapcsolódott ez Jézus szenvedéstörténetéhez.

Ez után lapbookot készítettünk a megszemlélt jelképekről, illetve jövő héten még kiegészítjük a Szent Három Nap eseményeinek részleteivel.

A kis képeket én rajzoltam, nem szeretek internetről összehalászott képekkel dolgozni, így legalább olyan, amilyennek én elképzeltem.

Egyik kis hölgyikém fejjel lefelé ragasztotta fel a rajzokat, s miután megállapítottam, hogy nem baj, így is jó lesz, azt mondta: “Nem baj, újrakezdem, mert én a kihívások embere vagyok!” 😀 Kilenc évesen ez elég jó hozzáállás 🙂