Pár hónappal ezelőtt rábukkantam egy spanyol blogra, ahol csupa újrahasznosított anyagokból készít a blog szerzője játékokat, babákat, kisautókat, terepasztalt, iskolai eszközöket. Szerintem zseniális. Én is gyűjtögető típus vagyok, de ő még rajtam is túltesz, és szenzációsan hasznosítja a kidobásra ítélt „vackokat”. Itt találtam egy társasjátékot, amit a blog írója Hexágon-IS-nek nevez. És úgy voltam vele, hogy ilyen nekem is kell. Gyorsan kerestem egy ismerőst, aki legalább tud valamennyit spanyolul, hogy fordítsa le a játékszabályokat. Úgyhogy a képek és a spanyol szöveg alapján valamicskét sikerült kikombinálni. Aztán tartogattam magamban az ötletet, míg végül mostanra sikerült összehoznom a saját Hexágon-IS játékomat (ha valaki tud egy frappáns magyar elnevezést erre, szóljon!!!)
A játék közepe egy CD-gyűjtő kis…izé. E köré alakítjuk ki a táblát a hat különálló panelből. Mindegyik panel kezdő lapja egy fehér mező. A játék innen indul és ide tér vissza.
Innentől kezdve bármilyen szabályt kitalálhatunk a játékhoz. Az én játékomban (igazodva az eredeti ötlethez) a cél az, hogy mindegyik színt, vagyis mindegyik témakört érintse a játékos vagy csapat. Ezért a mezőkön egy ilyen kis gyűjtőtárcsával közlekedünk:
Ez egy átlátszó, a CD-ket védő korongra lett felragasztva forróragasztóval. Kindertojások. Középen utazik a játékos/csapat által választott figura. A külső féltojásokba pedig kis papír hatszögeket kellett gyűjteni, mindegyik színből egyet (de úgy is lehet, hogy mindegyik színből minél többet…mondom, a szabályok innentől kezdve végtelenségig variálható és alakítható a játékosokhoz).
A társasjáték kellékeit egy nagy dobozba gyűjtöttem össze.
És használat közben:
A hat színt így osztottam fel témakörökre:
- CITROM – Ószövetség
- NARANCS – Újszövetség
- RÓZSASZÍN – Az Egyház
- LILA – Szentírás
- KÉK – Szűz Mária és szentek
- ZÖLD – Liturgia
Nagyon tetszett a gyerekeknek. Mi három, három fős csapatot alakítottunk ki. Hogy mindig mindenki játékban legyen, a csapaton belül mindig másnak kellett dobni a kockával, viszont elsősorban az ő dolga volt válaszolni is. Ha egyedül nem tudta, a csapattagok megsúghatták neki. Közös tanácskozás alapján haladtak a táblán is. Passz vagy rossz válasz esetén nem történt semmi, illetve csak annyi, hogy nem kapták meg az adott színből a korongot. Következő körben egy másik ugyan olyan színű mezőn pótolhatták a hiányt.
