Mostanában ilyen gyertyás-mécseses kézművesek vannak, remélem, senki nem unja még. De azt hiszem, egy időre kilőttem magamnak az összes ilyen ötletet, és jövőre megint gondban leszek, hogy akkor most mit csináljunk. Márton napja környékén azonban két dolog jöhet szóba: lámpás, vagy liba. Idén a lámpásra esett a választás, és elég népszerű is lett.
A képet eredetileg ITT találtam, minden más saját megvalósítás. Sajnos, magához a lámpáshoz nem tudok nyomtatható sablont adni, mert igazság szerint én B/4-es (250×353 mm) papírra szerkesztettem meg, egészen egyszerűen azért, mert erre fért ki. De az arányokat lerajzolom, ez alapján könnyen megszerkeszthetitek ti is.
Maga a lámpás tehát háromszög alapú lesz, az alsó, 5 cm magas fülek pedig arra szolgálnak, hogy meghajtogatva ez adja ki a lámpás alját. Én ezt cellux-szal is megerősítettem, így könnyebben megragad.
Itt a letölthető kép, mellette a pontos leírás. Gondoltam, ha így osztom ki, majd nem kell 20x elmondanom, mi a feladat, plusz a mintadarabon úgyis látszódik a hajtogatás módja. Ennek ellenére mégis születtek olyan lámpások, amelyeknek a tetején volt az “alja”, és persze kaptam a “ezt most hooooogy keeeeell???” kérdéseket is bőven. 🙂
A vasalás az én reszortom volt, amihez itthon előkerestem ezt a szuper kis “zsebvasalót”. Kimondottan utazós vasalóként árulták, egy kis pakkban egy mini vízforralóval és hajszárítóval 😀 Látjátok, még gőzölni is tudna.
A színezést TÉNYLEG jó alaposan kell végezni, minél vastagabb a zsírkréta-réteg, annál jobban terül vasalás közben. Mi az ICO féle Süni zsírkrétát használtuk, ezt szoktam az ovikba is vinni az apróknak.
A Szombathelyi Egyházmegye meghirdette a Szent Márton évet, hiszen 2016-ban lesz 1700 éve, hogy Szent Márton – a hagyomány szerint – Szombathelyen meglátta a napvilágot. A kép alatti linken elérhetitek a Szent Márton Év programjait.
Szent Márton Jubileumi Év honlapja
