Mivel Szent Márton ünnepe elég fontos része a magyar néphagyománynak is, és mert az 1. osztályos tankönyv is hozza, alsó tagozatban általában előkerül az ő alakja. Pont azért szoktam vele foglalkozni, mert az iskolában is tanulnak róla, illetve a hozzá kapcsolódó szokásokról.
Első osztályba még katona jelmezt is be szoktam vinni, és ilyenkor a fiúk felpróbálhatják a római sisakot, kapnak egy nagy piros palástot és egy (fa) kardot. A római sisakomról már olvashattál a blogon pár éve. Ezt viszem be ilyenkor a gyerekeknek.
Viszont a kézműves lehetőségek általában két dologra korlátozódnak: libákra és lampionokra. Német területeken szokás ilyenkor a lampionos felvonulás, ez itthon még nem igazán terjedt el (nyilván, mert nincs benne akkora biznisz, mint a halloween-ben…mert bezzeg…na mindegy).
Korábban már más szenteknél is bevetettem az alábbi ötletet, lassan ebből is összejöhetne egy könyvre-való…persze előbb még az elsőt kéne befejezni (tényleg dolgozunk rajta!).
Azért jó ez szerintem, mert bármelyik szent megjeleníthető, kezében az attribútumával. Mivel elég sok színezést igényel, biztos, hogy mire elkészül, már megjegyzik a szentre jellemző jegyeket.
A hátán a szaggatott vonal pusztán a palást kettévágását szimbolizálja, NEM kell ollóval elvágni vagy ilyesmi. Ez most kivételesen kétoldalas. A hasi rész csak jelzésértékű, hogy mégse üres legyen. Kis ügyességgel, kétoldalas nyomtatással pont egybeesik majd az eleje és a hátulja.
