„Mert a gyerekek mind jók”

Tegnap Lukács evangéliumából vettük azt a részt, amikor Jézushoz gyermekeket visznek, de a tanítványok elküldik őket.

Gyerekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. Amikor a tanítványok észrevették, elutasították őket. Jézus azonban odahívta őket. „Hagyjátok – mondta -, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek, hogy aki Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, az nem jut be oda.” (Lk 18,15-17)

Ismétléshez

 

A történet átbeszélése után ismétlésként felrajzoltam a néhány figurát. Nekik most nem kellett rajzolni, már csak azért sem, mert az egyik csemete szánalommal megkérdezte: „Te hanyas voltál rajzból?” Teljes megrökönyödést váltott ki, amikor azt mondtam, hogy ötös…Szóval nem rajzoltak, csak én firkáltam.

Először Jézust rajzoltam fel, majd ők mondták, hogy rajzoljak neki lábat is, meg egy rendes szakállat bajusszal, mint amilyen a Plébános atyának is van. Majd felrajzoltam a gyerekeket (itt jött az ominózus kérdés a rajztehetségemről), majd jelezve, hogy az apostolok először elküldték a kicsiket, odarajzoltam egy STOP táblát. Majd Jézus kérésére le is töröltem onnan, hogy a gyerekek szabadon mehessenek 🙂

Megkérdeztem, szerintük Jézus hogyan értette azt, hogy csak az jut a Mennybe, aki olyan, mint egy gyermek. „Akkor én már nem is juthatok a mennybe?” – kérdeztem. „De, mert te jó vagy!” – jött a válasz 🙂 Majd tovább firtattam: „Miért mondta vajon azt Jézus, hogy legyünk olyanok, mint a gyerekek?” „Mert a gyerekek mind jók!” – vágták rá. Abszolút szerények, és nem is vitattam el ezt tőlük 😀 Persze végül kilyukadtunk oda, hogy mindenkinek úgy kell bíznia a Mennyei Atyában, mint ahogy a gyerekek bíznak a szüleikben.

A kézműves egy nagyon egyszerű technikán alapult: az emberformájú papírgirlandon. Kivágták a harmonikára hajtogatott emberfigurát, s amikor szétnyitották, egy sor kisemberkét kaptak. Ezt ragasztották rá az alábbi alapra:

Jezus_gyermekek_Hidtan2013

A kis figurák arcát, ruháját maguk rajzolhatták meg, Jézust pedig kedvükre színezhették (amikor Ága kijelentette, hogy neki van „testszínű” ceruzája, egyikük részéről felmerült a kérdés, hogy Jézus vajon fehér ember volt-e :-P)

Jézus és a gyermekek

 

Az óra végén kicsit gyakoroltunk a farsangi bálra, mert lesz egy közös produkciónk 🙂

A legszebb rajzok

A gyermekrajzelemzés kicsit olyan, mint amikor irodalomórán előveszünk egy verset, és elkezdjük kivesézni: „Mire gondolhatott a költő, amikor ezt meg azt írta”. Valószínűleg semmi extrára nem gondolt, ahogy a gyerkőc sem, amikor megalkotta a néhány kriksz-krakszból álló művét. Persze sok mindenre lehet következtetni egy gyermekrajzból, ezt nem vitatom, de néha már túlságos belemagyarázásnak érzek ezt azt. Én nagyon szeretem önmagában a rajzot nézni, és inkább felpezsdíti a lelkemet amikor látom az esetlen kis figurákat vagy azt, ahogy egy nagy irka-firkára azt mondja a kicsi: „Ez anya!”

Tegnap rajzoltattam az oviban. Nem kutatást végzek, csak most ez tűnt a legegyszerűbbnek így a hosszú szünet után. Ismét vittem egy nagy csomagolópapírt, amit a földön körbeültünk, és én – folyamatosan kommentálva – rajzoltam a történetet. Majd mindenki kapott egy lapot, amire én szöveget és keretet fénymásoltam. Így ha a rajzon nagyon nem is látszódik, hogy mi akar lenni, egy kívülálló is sejteni fogja, hogy ezek a napkeleti bölcsek – akarnak lenni 🙂

Csodajópofa rajzok születtek! Szívmelengetően aranyos figurákkal, csillaggal, nappal – egyik fiúcska az egyetlen általa ismert betűegyüttest is ráírta az egyik király ládájára: TNT. Hmmm… meglehetősen érdekes ajándék a kis Jézusnak… 😛

Ovis rajzok

 

UPDATE!!! Csak hogy ne a levegőben lógjon, itt az „ÉLŐTÁBLA” módszer (ami az én esetemben élő csomagolópapír lett, tábla híján :-P)

ÉLŐTÁBLA (c)