recept – Híd-Tan

Jócselekedet liszt

A kamasz csapatomnak Nagyböjt elején adtam egy-egy kisebb fajta befőttes üveget. Megbeszéltem velük, hogy egész Nagyböjtben gyűjthetik benne a lisztet: minden jócselekedetért, amit tesznek, egy kanál lisztet tegyenek az üvegbe, hogy aztán közösen, az összes lisztet egybeöntve kalácsot süssünk. Tulajdonképpen a jótetteikből sütünk majd. Még kis fa kanalat is adtam hozzá, hogy egységes legyen. Gyűjtögették tehát a lisztet szorgalmasan, és Nagyhét szerdáján nekiláttunk a nagy sütögetésnek.

Több, mint egy kiló liszt jött így össze, nem is tudtuk mindet felhasználni, de mindenki lisztjéből került a tésztába. Egy kiló lisztből készült kelt tésztából sütöttünk kis kalácsokat. Itt a recept, amit használtunk (Rákóczi Feri rádiós műsorvezető receptje):

500 g finomliszt
2 egész tojás, plusz 1 a kenéshez
20 g friss élesztő
1 dl tej
2 dl tejszín
2 ek cukor
1 tk só
100 g puha vaj

Mi ezt az adagot dupláztuk. Hagytam a gyerekeket, hogy meggyúrják-dagasszák.

A kalácsot festett tojásokkal tettük érdekesebbé: NYERS tojásokat festettünk meg, majd a tésztából mindenki kapott egy kis adagot, amiből kétfonatos koszorút készítettek.

Ennek a koszorúnak a közepébe tettük a színes tojásokat. A tojásokat nem fontos előre megfőzni, ugyanis a tészta sülése közben tökéletesen megfőnek a tészta közepén.

Mindenki készített egyet magának, amit aztán hazavihettek. Így lesz kézzelfogható minden jócselekedet 🙂

Feltámadás “habcsók” és “zsemle”

Bár már megosztottam csak a letölthető feladatlapot, gondoltam ez a süti külön bejegyzést érdemel. Szintén külföldi oldalakon leltem rá, létezik több verziója is. Ez a feltámadás habcsók. Csak azért nem nevezem sütinek, mert van amúgy feltámadás süti is. Most mindkettő receptjét megosztom.

Először is: FELTÁMADÁS HABCSÓK

Ez azért jó, mert ha olyanok a körülmények, akár egy hittanóra keretében is megvalósítható. Nem kell ugyanis várakozni, egyedül a végén egy kicsit, hogy ne essen össze a habcsók.

Húsvéti feltámadás habcsók RECEPT

A recept különlegessége, hogy minden hozzávalóhoz tartozik egy szentírási részlet. Amikor a diót klopfolóval kellett ütni, az egyik kislány épp csak megpaskolta a diókat, hiszen elmondtam előtte: ez a dió most Jézust jelképezi, akit megvertek. Nyilván nem akarta Jézust bántani…

Minden egyes alapanyag hozzáadása előtt felolvastam a szentírási részt, így hamarosan minden a helyére került.

A sütés után érdemes hűlni hagyni a zárt, vagy csak résnyire nyitott sütőben, különben a hirtelen hőmérséklet-változás miatt összeesnek és nem alakul ki az üres barlang.

A szülők csak ámultak, amikor megkapták a receptet 🙂

A másik feltámadás sütit már jó pár éve elkészítjük, és az eredmény itt is hasonló: egy sírbolthoz hasonló, üreges zsemle.

Ami kell hozzá:

Egy adag kelt tészta (egy alaprecept alapján teljesen megfelelő)
Fehér mályvacukor (pillecukor, marshmallow)
Fahéj
Cukor
Negyed kocka olvasztott vaj (2,5 dkg)

Ha gyerekekkel készíted, magyarázd el nekik, hogy a fehér pillecukor jelképezi Jézus testét. Olvasd fel nekik János evangéliumából a következő szakaszt:

“Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, s a kertben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. Mivel a sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust.” (Jn 19,40-42)

A pillecukrokat forgasd olvasztott vajba

Majd hempergessük meg a cukros fahéjban, a “fűszerekkel együtt gyolcsba göngyöljük”, mert így temették el Jézust is.

Kicsit összenyomkodjuk a réseket, hogy jól zárjon. Így kis, gömbölyded zsemléket kapunk. Kenegessük meg a tetejüket tojással, majd süssük őket aranybarnára. Ha felvágjuk a kész zsemlét, a cukor “eltűnik” belőle. Jézus teste nincs itt, feltámadt!

Gyógykoktél

Tegnap bementem az egyik általános iskolába, ahol hittant tartok 1. és 2. osztályos gyerekeknek. Azt tudni kell, hogy itt vannak a legnagyobb létszámú csoportjaim, mert ebben az intézményben évfolyamonként összevonva tartjuk a hittanokat, tehát három osztályból jön össze egy csoport. Így van egy 16 fős 2. osztályom és egy 25 (!) fős 1. osztályom. Tegnap viszont bementem az épületbe, és azt hittem, rossz helyen járok, annyira nem volt sehol senki. Mint kiderült, rövidített órákat tartottak (amiről csak a hitoktatókat felejtették el értesíteni), másrészt pedig vagy járvány, vagy ételmérgezés miatt a gyerekek többsége nem jött iskolába (itt máris kezdtem én is kicsit émelyegni…ha gyomorpanaszokról van szó, hajlamos vagyok némi hipochondriára…). Szóval volt olyan osztály, ahol 25 gyerekből csak négyen jöttek be, de átlagban minden osztályból 10-en hiányoztak. Így a hittanórákon is viszonylag családias volt a hangulat (persze azok a gyerekek, akik rendszeresen tönkreteszik rendetlen viselkedésükkel az órákat, sosem hiányoznak, még egy hányós vírus esetén sem…ez valami Murphy törvény lehet :-P)

Ezért gondoltam, itt az ideje, hogy most egy kis immunerősítő forró koktél receptjét megosszam veletek. Alapvetően inkább náthaűző ital, de a gyömbér és a kurkuma miatt az emésztésre ill. a gyomorra is jó hatással van. És finom is 🙂

Hozzávalók:

1 mokkáskanál kurkumapor
1 ek. méz
1/2 mokkáskanálnyi frissen őrölt bors
1/2 mokkáskanálnyi mézeskalács fűszerkeverék (vagy a Kotányi-féle filteres forralt bor fűszerkeverékből egy filter. Így nem lesz annyira üledékes a kész ital)
1 ujjnyi friss gyömbér
1/2 (bio) citrom leve
300 ml (tisztított) víz

A gyömbért tisztítsuk meg és szeleteljük vékonyra. Aaaaannyira finom illata van! A vízben 5 percig forraljuk a gyömbérszeleteket. Hagyjuk egy kicsit hűlni (ha fűszerfiltert használunk, akkor most lehet beleáztatni a vízbe). Addig a mézet keverjük el a kurkumával és borssal. A gyömbérfőzetet öntsük a mézre, majd csavarjuk bele a citromlevet. Forrón kortyolgassuk! 😛

Jákob bevásárlólistája

Múlt héten ugyebár a LEGO “Star Wars” jegyében töltöttük a hittant, így ezen a héten nem forszíroztam ezt (bár az egyik fiatalember nagyon kérdezte, hogy ma milyen elrejtett SW-utalás lesz az órán). Helyette főztünk. Legalábbis papíron.

Jákob és Ézsau történetét vettük, de valahogy most úgy éreztem, ebből nem lesz kézműves. Külföldi oldalak tele vannak ószövetségi történetek kézműves feldolgozásával, de a legtöbbjük ovis, vagy kis-alsós korosztálynak valók. Egy 5. osztályos már kiröhögne, ha ilyenekkel jönnék. Tehát most nem volt kézműves. Illetve csak nekem volt, itthon. Készítettem egy “szerencse kereket”.

Nem ez lett életem nagy műve, de a célnak megfelelt. Egy színeskarton-blokk hátuljáról leszedtem a fedlapot, ez egy elég vastag és jelentéktelen papír szokott lenni. Ez lett az alap (pici újrahasznosítás). Mintás kartonból kiválogattam és kivágtam a cikkelyeket, majd az alapra ragasztottam. Átlátszó öntapadós fóliával bevontam az egészet, hogy tartós és egységesen sima felülete legyen. Erre írtam rá alkoholos filccel a lencseleves összetevőit (ezt a fólia miatt elvileg később le is lehet majd mosni patikai alkohollal). Egy régi jegyzetfüzet vastag műanyag borítójából készült el a pörgettyű, és a fiúk szerszámos szekrényéből előkotort “fogalmamsincs-mianeve-deacélnakmegfelelt” izékkel rögzítettem középen. Teljesen jól működött.

Illetve készítettem hozzá egy feladatlapot, amin egy lencseleves receptje olvasható.

A gyerekek párokban alkottak egy-egy csapatot, mindegyik csapat kapott egy ilyen bevásárlólistát. Csapatonként kaptak egy kérdést: ha tudták a helyes választ, jöhettek pörgetni, a kipörgetett hozzávalót pedig kipipálhatták. Ha nem tudták a választ, vagy rossz választ mondtak, akkor nem pörgethettek. Ha olyan összetevőt pörgettek ki, amit már korábban beszereztek, akkor…hát akkor az pech. Sajnos az idő rövidsége miatt senkinek nem készült el a leves, de majd szünet után folytatjuk a főzést 🙂

Kicsit ez a játék jutott róla eszembe, ezt gyerekként nagyon szerettük:

Klasszik-fantasztik 🙂

Csak adj hozzá fagyit!

Habár május 8. a fagyi napja (és tudjátok miért? Mert a május az V. hónap, vagyis a tölcsér, 8. pedig két gombóc fagyi…:-D), az alábbi ajándékcsomag nem ennek tiszteletére készült, hanem szülinapra. Őszintén szólva, kicsit magamból indultam ki, mert én NAGYON tudnék örülni egy ilyen pakknak, hát elkészítettem másnak (teljesen logikus, nem?). A lényeg, mindent megkap az illető, ami egy jó fagyizáshoz kell, neki már csak a lényeget: a fagyit kell hozzáadni. Íme a doboz és tartalma:

Szóval megvettem mindent, ami kellhet, és szépen elrendeztem egy gyönyörű, matyómintás dobozban (MÜLLER). A csokiszirup TÉNYLEG házi, de már meg nem mondom, hol találtam a receptet. 10 perc nem sok, annyi idő kell elkészíteni, fillérekből megvan, és nem mellesleg, a bolti szirupok a nyomába sem érnek.

HOZZÁVALÓK:

1 bögre (cup) víz
1/2 bögre cukrozatlan kakaópor
2 bögre cukor
csipet só
1 mokkáskanál vaníliakivonat

A vizet lassú tűzön melegítsük össze a kakaóporral, kézi habverővel kevergessük csomómentesre. Adjuk hozzá a cukrot és hagyjuk felolvadni. 3 percig forraljuk. Néha úgy tűnhet, hogy ki akar szaladni a lábasból, ilyenkor pár másodpercre emeljük el a tűzhelyről. Ha letelt a 3 perc, vegyük le végleg a tűzről, tegyük bele a sót és a vaníliakivonatot. Hagyjuk kihűlni, s már használhatjuk is. Nagyon finom!!!

A doboz tartalmát igyekeztem egységes csomagolással díszíteni. Fóliahegesztőm nincs, ezért feltaláltam magam: gyűjtögetési “majdjóleszmégvalamire” mániám ismét igazolta jogosultságát, amikor előkotortam azokat a kis tasakokat, amelyekben a gyöngyöket, apró díszeket csomagolják a boltokban (persze nem teszek el mindig minden “vackot”, de ezek most jól jöttek, hogy túlélték a szelektálást). Dekor-kartonból egységes zárópapírt készítettem minden tasakra.

Most már csak nem kéne ez a hidegfront, hogy legyen kedve az embernek fagyizni…