A mai Közösségi Délelőttre kicsit nehézkesen jöttek össze a hozzávalók. Nem azért, mert annyira különleges eszközök kellettek hozzá, ellenkezőleg. És talán pont ebbe tört – majdnem – bele a bicskánk, mert egy egyszerű dolgot akartunk túlbonyolítani 🙂 Végül jó sok séta és egy hamburger után sikerült beszerezni mindent: készen álltunk szélforgót (vagy ahogy a plébános atya mondta: “napraforgót”) gyártani.
Hozzávalók:
- Színes papír – érdekesebb, ha az egyik fele fehér, a másik pedig színes vagy mintás
- Radíros végű ceruza
- Rajzszög
- Fényvisszaverő öntapadós fólia a díszítéshez
- Ragasztó
Elkészítés:
Lehet készíteni a hagyományos szélkereket, kb. 15×15 cm-es négyzetekből, de az interneten böngészve rengeteg más formát is találhatunk, én egyet mutatok:
A négyzet alapú szélkeréknél a lapot átlósan hajtsuk félbe mindkét irányba, és a hajtás mentén kb. 2/3 részig vágjuk be. Hajtsuk be minden második csücsköt, erősítsük meg egy kis ragasztóval. A fenti virág alapú szélkeréknél a ponttal jelzett szárnyakat hajtsuk középre, szintén kis ragasztóval megerősítve.
Most lehet díszíteni fényvisszaverő fóliával, amiből a gyerekek kedvük szerint mindenféle mintát kivághatnak.
Ha már elég csilli-villi lett a szélkerék, rajzszöggel szúrjuk fel a ceruza radírjára úgy, hogy a tű ne szúrja teljesen keresztül a radírt – így elég biztonságos lesz 🙂
Az így elkészített szélkerék tökéletesen fog forogni a legkisebb szellőre is. És ami a legjobb, a legkomolyabb felnőttből is előhozza a kisgyereket – úgy, mint a buborékfújás 😉
A témához illően, szélkeréksüti készült. Semmi extra, csak linzertészta pörgettyűre hajtogatva.
Amikor megsült, egy kiskanál lekvár került a közepére. Nagy sikert aratott 🙂
