Gyerekkoromban gyűjtöttem a bélyegeket. Volt szép gyűjtőalbumom, áztattam a bélyegeket, sőt, voltak posta-tiszta bélyegeim is, különleges kiadásúak. De a szenvedély nem tartott sokáig, mert az egyetlen hasonló korú gyerek, aki szintén gyűjtötte a bélyegeket, az öcsém volt, így – bár hihetetlen csereüzleteket bonyolítottunk le – hamar ráuntunk. Ugyan így járt a szalvétagyűjteményem is.
Most egy pillanatra mégis újból felébredt bennem a bélyeggyűjtő. Ugyanis a sede vacante idején – mint kiderült – a Vatikán külön bélyeget bocsátott ki, a már emlegetett esernyős címerrel. Itt a cikk a Magyr Kurír oldaláról.
Szóval rögtön felcsillant a szemem, és bár kis esélyt adtam annak, hogy bárki is “megdob” egy ilyennel (lévén, kevés ismerősöm él Rómában), poénból kiírtam a Facebook üzenőfalamra: “Ha valaki szerez nekem egy ilyen bélyeget…hát azt nagyon meghálálom 🙂 De komolyan!” Sok reakció nem érkezett rá, persze nem is számítottam semmire.
Közben elkezdődött, majd befejeződött a konklávé, új Szentatyánk lett, és véget ért a sede vacante… 🙁 Ekkor kaptam egy meglepő üzenetet egy régi ismerőstől: “Szia! Ugyan mar nem aktualis ket napja, de az utolso peldanyok egyiket sikerult megvennem neked, ha meg erdekel. Sede vacante belyeg.”
Leesett az állam! 😀 Tízszer átolvastam, hogy jól értettem-e: kaptam egy sede vacante bélyeget!!!
Természetesen nem a bélyegalbumomban fogom őrizni, ez a bélyeg képkeretet érdemel! 🙂 A bélyeg mellé megkaptam a beiktatási szentmisére kiadott szertartáskönyvet és két képeslapot: egyiken Ferenc pápa fotója (már az ágyam fölött figyel :-)), a másikon a Lateráni Bazilika pápai trónja látható.
Azon gondolkozom, mit írjak ki legközelebb Facebookra, hátha az is így teljesül 😉 Minden esetre nagyon hálás vagyok az ismerősömnek azért, hogy gondolt rám a római “vakáció” idején 🙂 Köszönöm! 🙂
