sütés – Híd-Tan

Jócselekedet liszt

A kamasz csapatomnak Nagyböjt elején adtam egy-egy kisebb fajta befőttes üveget. Megbeszéltem velük, hogy egész Nagyböjtben gyűjthetik benne a lisztet: minden jócselekedetért, amit tesznek, egy kanál lisztet tegyenek az üvegbe, hogy aztán közösen, az összes lisztet egybeöntve kalácsot süssünk. Tulajdonképpen a jótetteikből sütünk majd. Még kis fa kanalat is adtam hozzá, hogy egységes legyen. Gyűjtögették tehát a lisztet szorgalmasan, és Nagyhét szerdáján nekiláttunk a nagy sütögetésnek.

Több, mint egy kiló liszt jött így össze, nem is tudtuk mindet felhasználni, de mindenki lisztjéből került a tésztába. Egy kiló lisztből készült kelt tésztából sütöttünk kis kalácsokat. Itt a recept, amit használtunk (Rákóczi Feri rádiós műsorvezető receptje):

500 g finomliszt
2 egész tojás, plusz 1 a kenéshez
20 g friss élesztő
1 dl tej
2 dl tejszín
2 ek cukor
1 tk só
100 g puha vaj

Mi ezt az adagot dupláztuk. Hagytam a gyerekeket, hogy meggyúrják-dagasszák.

A kalácsot festett tojásokkal tettük érdekesebbé: NYERS tojásokat festettünk meg, majd a tésztából mindenki kapott egy kis adagot, amiből kétfonatos koszorút készítettek.

Ennek a koszorúnak a közepébe tettük a színes tojásokat. A tojásokat nem fontos előre megfőzni, ugyanis a tészta sülése közben tökéletesen megfőnek a tészta közepén.

Mindenki készített egyet magának, amit aztán hazavihettek. Így lesz kézzelfogható minden jócselekedet 🙂

Ételfesték nélkül…

…lehet élni, de nem érdemes! Gondolom, most sokan felszisszennek, hogy nem elég, mennyi szemetet veszünk meg a boltban készen, de még önként is színezékkel és mindenféle “vegyszerrel” mérgezzük magunkat és gyerekeket?! Ráadásul mi az, hogy “nem érdemes” ételfesték nélkül élni???

Mondanom sem kell, én se rakok minden nap minden falat ennivalóba ételfestéket, de az tény, hogy bár a gyerekek egy hagyományos sütit is szívesen megesznek, de az csak nem bűn, ha kicsit feldobjuk a finomságok kinézetét egy kis színnel… 😛

Még nyár elején vettem ezt a könyvet “a Zaldiban”:

Aztán jól el is felejtettem, hogy nekem van ilyen. A napokban akadt a kezembe ismét. És felfedeztem benne egy nagyon vicces sütit! Igazából sima linzertészta, kicsit felturbózva – ételfestékkel 😉

Linzer:

30 dkg liszt
20 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 tojássárgája
1 cs vaníliás cukor
reszelt citromhéj
fekete szezámmag vagy lenmag
piros ételfesték

Cukormáz:

10 dkg porcukor
1 tojásfehérje
pár csepp citromlé
zöld ételfesték

Díszítés

kókuszreszelék
zöld ételfesték

ELKÉSZÍTÉS

A linzertészta száraz hozzávalóit szitáljuk át, majd adjuk hozzá a többi alapanyagot. Gyúrjuk össze, és a legvégén csepegtessünk hozzá piros ételfestéket. Gyúrjuk addig, amíg a festék homogénen befesti a tésztát. Tegyük egy órára hűtőbe!

Nyújtsuk ki a tésztát, és kerek sütikiszúróval szaggassuk ki, majd vágjuk félbe a köröket. Szórjuk meg fekete szezámmaggal (vagy ha azt nem találunk, akkor lenmaggal), és 180°C-on süssük 10 percig.

Keverjük ki a cukormázat, színezzük zöldre. A kókuszreszelékre csepegtessünk ételfestéket, és addig kevergessük, amíg át nem veszi a festék színét. A kisült dinnyeszeletek íves részét mártsuk a cukormázba, majd a kókuszreszelékbe.

A másik süti nem is igazi süti, mert nem kell sütni, viszont a nemzeti ünnep tiszteletére trikolorba öltöztettük. Ez a GUMISÜTI (oh, igeeen, zselatin is van benne!)

Eredetileg ez a süti 4 rétegű, és minden réteg máshogy készül, de mi most csak 3 réteget készítettünk.

Zöld réteg: 4 dl tejfölhöz keverünk 7 ek. porcukrot és 2 cs vaníliás cukrot. Zöldre színezzük. Egy 25 g-os zselatinport elkészítünk a csomagoláson lévő leírás szerint, és a tejfölhöz keverjük. Egy szögletes jénaiba öntjük, s ha kihűlt, betesszük a hűtőbe.

Fehér réteg: ugyan azok a hozzávalók, mint a zöldben, csak festék nélkül. Akkor öntsük a zöld rétegre, ha a zöld már teljesen megszilárdult.

Piros réteg: 25 g-os zselatint elkészítünk, és hozzáöntünk 2,5 dl málnaszörpöt (töményen!). Nagyon óvatosan a már szilárd fehér rétegre kanalazzuk. Hűtőbe tesszük pár órára.

Ta-da!!! 🙂 Tuti siker kicsiknél és nagyoknál is 😉 Augusztus 20-ra még gyorsan elkészíthető, szaladjatok a boltba!

Hal a tortán

Olyan még nem volt, hogy csak úgy, ripsz-ropsz, minden nehézség vagy fejtörés nélkül elkészültem volna egy kézművessel (illetve annak előkészítésével).

A mai evangéliumban arról hallhattunk, hogy Péter kimegy halászni, s vele tartanak a többiek is, de nem fognak egy árva halacskát sem. Majd megjelenik a feltámadott Krisztus, az Ő szavára ismét kivetik a hálót, majd tömérdek halat vonszolnak partra. Nah, gondoltam, itt az ideje valami halas kézművesnek. Mondanom sem kell, hogy nem sok jó ötletet találtam, és most én se kaptam ihletet. Egy aranyos kis halat azonban kifogtam, ITT.

Gondoltam, még jó dolgom is van, hiszen az IKEÁban már vettem egyszínű, felirat nélküli papírpoharakat, ehhez pont jó lesz megint bevásárolni. Elbaktattam hát az említett áruházba, ahol közölték velem, hogy nincs, majd kedden nézzek vissza, addigra biztos érkezik új szállítmány. Hoppá.

Nem baj, gondoltam, hát akkor nem színes lesz, hanem fehér. Van a közelünkben egy vendéglátós bolt, ott lehet sima fehér papírpoharat kapni. Kitaláljátok? Pont most nincs, de van bordó és feliratos. Hát ez nem tréfa, péntek van és még nincs alapanyagom a vasárnapi Közösségi Délelőttre! Vettem a feliratosból. Jobb, mint a semmi!

Ami tehát szükséges:

papírpohár, ha lehet, felirat nélküli, 2 db
miltonkapocs, 2 db
rezgő szem, 2 db
csillámos öntapadós fólia és/vagy színes papír
olló
ragasztó

(a fenti példányt egy apuka készítette, míg ovis lánya az udvaron játszott. Egy idő után a kislány bejött a terembe egy kis sütiért, és nyilván azért, hogy megnézze, apa hogy halad, mert odaállt apukája mellé és megkérdezte: “Na mi a helyzet?” :-))

Az egyik pohár fehér peremét vágjuk le, kicsik nyomjuk össze a száját, hogy le tudjuk ívesre vágni. Ez lesz a farok.
Ollóval vagy lyukasztóval készítsünk lyukakat a farokrész két oldalára, a pohár aljához a lehető legközelebb. A másik poharat is lyukasszuk ki, azt pedig a szájához közel.
Milton kapoccsal illesszük össze a farkincát a testtel. A hal maga tulajdonképpen kész, már csak díszíteni kell.
Vágjunk neki uszonyokat, a pohár aljára pedig rajzolhatunk szájat (és nagy fogakat, ha cápát szeretnénk, bár kétlem, hogy a Tibériásban úszkáltak ilyen fenevadak…persze a fiúk mind brutális fogakkal látták el az uszonyos állatkákat)
Öntapadós fóliából alakíthatjuk a pikkelyeket.
Ragasszunk neki szemeket papírból vagy készen kapható rezgő szemekből.

Ami pedig a tortát és a rajta lévő halat illeti…Akik tízkörömmel küzdenek az ételszínezék és a gumicokor ellen, most csukják be a szemüket.

Egy lapos tepsiben kisütöttem egy adag muffintésztát, amit kék ételfestékkel vadítottam meg. A tojásnak csak a fehérjét használtam, hogy ne nagyon befolyásolja a festéket, de még így is elég zöldes lett az árnyalata. Nagy pogácsaszaggatóval kiszaggattam a már megsült, kihűlt tésztát. Porcukorból és citromléből sűrű cukormázat kevertem, ezzel ragasztottam rá a gumicápákat a kék tésztakorongra. Nem ajánlom mindennapos fogyasztásra, de egyszer belefér 🙂

Pótlás – és a Bibliasüti

Kicsit elmaradoztam a bejegyzésekkel, és ezeket most igyekszem pótolni.

Visszafordíthatatlanul megkezdődött a tanév, ennek első jele az, hogy vééééégre nagyjából sikerült rendet tennem a hittanos-kreatívos szekrényemben a Plébánián:

Persze ez most már közel sincs ennyire katonásan és élére hajtogatva berendezve, de legalább mindennek van doboza. A szekrényben lévő rend a nyári irgalmatlan mennyiségű jégrém-fogyasztásnak köszönhető, hiszen mindegyik doboz eredendően fagyival volt teletöltve – nem sokáig. A kis átlátszó csészék – és ezt nem a reklám miatt mondom – Cserpes Joghurt dobozkái voltak, ezekben most kásagyöngy lakik. A papír irattartó papucsok pedig a “tegezős” bútoráruházból valók, és színes papírok, mappák, óravázlatok lakhelye.

Szent Jeromos ünnepéhez legközelebb eső vasárnap a Szentírás vasárnapja. Ez a két nap (Szt Jeromos ünnepe és a vasárnap) most egybeesett, így mi sem volt egyértelműbb, mint hogy kipróbáljak egy régóta dédelgetett ötletet, a Bibliasütit.

Sajna a süteményezéssel nem vagyok jóban, bár lelkesen kísérletezem, és néha (ha a Szentlélek arrafelé fúj, amerre én éppen sütök) sikerem is van 😛 De az utóbbi idő legfőképp csontkeményre szikkadt sütik korszaka volt… Szerencsére a közösség nagyon megértő, és ilyenkor azért mindig megpróbálják elrágcsálni a kekszeimet, mielőtt végleg kihajítanák 😀

Kicsit félve tehát, de belevágtam a Bibliasütibe. Az ötletet ITT találtam. Egyetlen gond volt vele, hogy ezt a sütit a messzi Amerikában készen lehet venni, én itthon pedig nem láttam még hasonlót sem. Nekiláttam hát, hogy megkeressem a házilag is elkészíthető verziót. ITT akadtam rá. Összeszedtem hát minden angol tudásomat – és a Google Fordítót -, hogy magyarra fordítsam a receptet. Hogy Nektek ezzel már ne kelljen bíbelődni, íme a magyar verzió, megfűszerezve a saját tapasztalatokkal.

SZICÍLIAI FÜGÉS SZELET – azaz a Bibliasüti

TÉSZTA:

3 1/4 pohár liszt (1 pohár az kb. 2 1/2 dl)
1/2 pohár cukor
1 1/2 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál só
12 evőkanál sótlan, hűtőből kivett teavaj (ez kb. 150 gramm)
3 nagyobb tojás
2 teáskanál vaníliaaroma

TÖLTELÉK

450 gramm aszalt füge
1 pohár víz
1/2 pohár sárgabarack konzerv
1/4 pohár rum (ízlés szerint, kihagyható)
1 teáskanál őrölt fahéj
1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg

ELKÉSZÍTÉS:

A töltelékhez távolítsuk el a fügék szárát és aprítsuk 5-6 darabra. Ugyanígy a barackot is érdemes kissé felaprítani. Tegyük egy lábasba, és adjuk hozzá a többi hozzávalókat.

Közepes hőfokon forraljuk, gyakran megkavarva, majd vegyük takarékra és pároljuk kb. 10 percig, amíg kissé besűrűsödik.

Hagyjuk kihűlni, majd botmixerrel pürésítsük. Pár órára, vagy akár egy egész éjszakára tegyük hűtőbe (én kb. 2 órát pihentettem, teljesen megfelelt).

Hát igen…nem a legszebb süteménytöltelék, amit valaha láttunk, de a végeredmény mindezt háttérbe szorítja majd 😉

A tésztához keverjük össze először a száraz alapanyagokat: a lisztet szitáljuk át a sütőporral, adjuk hozzá a cukrot és a kevéske sót. Először adjuk hozzá a vajat. Korábbi linzertésztáim esélye a sikerre valószínűleg azzal szálltak el, hogy én következetesen megolvasztom a vajat, ha kell, ha nem. Linzertésztánál ezt nem szabad, a vajat keményen, “hűtőhidegen” kell a tésztába gyúrni.

A vaj után adjuk hozzá a tojásokat, végül a vaníliaaromát. Robotgéppel, de akár kézzel gyúrjuk át, hogy egyenletes, sima tésztát kapjunk. Formázzunk belőle gombócot és tegyük ezt is hűtőbe.

Lisztezett munkafelületre borítsuk a tésztát és gyúrjuk át még egyszer, hogy teljesen sima és kezelhető legyen. Melegítsük elő a sütőt alul-felül sütés programon 180°C-ra.

Osszuk a tésztát 6 részre. Nyújtsuk először kb. 30 cm hosszúra, majd 10 cm szélesre. Vágjuk le a repedezett, egyenetlen széleket, így egy szép téglalapot kapunk. A töltelék egyhatodát osszuk el a tészta közepén. Kicsit olyan az állaga, int egy ragadós, de formázható gyurmának 😛

A tészta szélét egy ecsettel enyhén vizezzük be, majd hajtsuk rá a töltelékre. Óvatosan nyomkodjuk össze a széleket. A tepsire úgy tegyük rá, hogy ez a “varrat” az aljára kerüljön.

15-20 percig süssük. Hagyjuk a tepsin kihűlni, majd vágjuk 5-6 cm-es szeletekre. Íme a kész fügés szelet!

Akár már így is eléggé bibliai lehetne, hiszen a füge, mint növény elég sokszor szerepel a Szentírásban. A Bibliasütihez a következők kellenek: A fügés szelet egyik szélét levágtam, mintha egy könyv lenne:

Majd cukormázzal (tojásfehérje habbá verve + porcukor, illetve én még rásegítettem egy kevés Dr.Oetker-féle nyújtható cukormáz-porral is) adtam meg neki a végső arculatot.

Ennivalóan édesek, nem? 🙂 Tényleg olyanok, mint egy mini imakönyv vagy Szentírás. És a recept sem bonyolult, hihetetlenül gyorsan kész van! És nem csak Szentírás vasárnapján aktuális 😉

Last minute anyák napja

Igaz, hogy részemről az alábbi kis ajándék nem anyák napjára, hanem ballagásra készült, de mivel nagyon egyszerű, a hétvégébe még belefér, akár gyerekekkel is.

A lényeg a cserépben van, ugyanis a virágföld nem más, mint sütemény, a zöld fű pedig színezett cukormáz illetve kókuszreszelék.

A süti hozzávalói:

4 ek. liszt
1 mokkáskanál sütőpor
1 ek. kristálycukor
1 cs. vaníliáscukor
2 ek. holland (cukrozatlan) kakaópor
1 tojás
4 ek. tej
2 ek. olaj

Elkészítés:

A hozzávalókat összekeverjük. Az eredeti recept szerint a tésztát enyhén kivajazott bögrébe kanalazzuk (pöttyösbe vagy esetemben inkább bárányosba, de mindenképpen egy nagyobb fajtába :-P), és három percre mikrohullámú sütőben megsütjük. Ennyi! Tényleg! Ez olyan estékre kell, amikor már fáradt vagy és rád tör a sütihiány. Mindennel együtt kb. 10 perc elkészíteni. Hogy fokozzuk az élvezeteket, még lekvárral nyakon önthetjük.

A cserepes verzióban a cserepet kibéleljük egy kis sütőpapírral, hogy az alján ne szivárogjon át a nedvesség. Belekanalazunk a tésztát kb. a feléig, mert megkel a sütőportól. 2-3 perc a mikróban, és kész!

A cukormáz hagyományosan, tojásfehérjéből és porcukorból készül, plusz egy kis ételfesték – vagy ha az nincs, mandula aroma is jó, mert az is elég zöld, és még jó illata is lesz 🙂 A mázból vékony rétegben kenünk a süti tetejére. Kb. egy evőkanálnyi kókuszreszeléket egy csészében néhány csepp zöld ételfestékkel/mandulaaromával összekeverünk és rászórjuk a máz tetejére.

Ezennel tulajdonképpen kész is, már csak egy virág kell a közepébe, és vihetjük anyunak, nagymaminak 🙂