Egy kezdő hitoktató élményei
Az Ecclesia első osztályos tankönyvében van egy gyufás skatulya Betlehem. Ezt minden évben megcsinálom a gyerekekkel, szerintem nagyon aranyos, s mindemellett egyszerű is. Ennek mintájára elkészítettem egy húsvéti verziót. Mindenben megegyezik az eredeti ötlet elkészítésével, csak a grafika más – az saját, és húsvéti 🙂
Először az asszonyok jönnek az üres sírhoz…
…aztán az apostolok.
Innen letölthető: Gyufásdoboz Szentsír PDF
Kicsit fel akartam rázni a kamasz lányokat (hiszen önmagában kamasznak lenni egy állandó világfájdalmat jelent), így arra gondoltam, hogy most ezt a pár hetet egy hosszú távú projectnek szentelem. Ez az egész Nagyböjt alatt folyt, 4 hittant szántam rá, de azt hiszem, sok szempontból megérte belevágni.
Makettet készítettünk. Rengeteg hasonló makettet láttam a neten, és bár tudtam, közel sem tudunk majd olyan profi Szent Sírt készíteni, de valami hasonlót azért megpróbálunk. A fő szempont az volt, hogy a lányok maguknak szervezzék meg az elkészítést, én csak irányvonalakat jelöltem ki. csináltam egy tervrajzot, ami nagyjából az elképzeléseimet tükrözte, de onnantól rájuk bíztam.
Vettem hungarocell lapokat (itt is köszönöm a Szállítómnak a segítséget 😉 ). Alapvetően ez adta az egésznek a vázát. Elsőnek egy dobozra akartam ráépíteni, meg is volt már a kiszemelt doboz, de valaki lenyúlta/kidobta a hittanteremből, a csuda tudja, miért 🙁 Végül doboz nélkül készült el.
A lányok kivágták a sírbolt oldalait, majd gipszet kevertünk, ezzel alakítottuk ki a szikla textúráját. A Golgota domborzata gipszbe mártott vászonanyagból készült. Lefestettük.
Közben figurákat készítettünk, illetve ezeket főleg én készítgettem, mert csak két öntőformám volt. Velük nagyon megszenvedtem, mert sajna a formából nehéz volt úgy kiemelni, hogy ne törjön el nyakban a figura. Ezért utólag próbáltam összegipszelni a nyakuknál, de így meg a sűrű, lefolyt gipsz hamar megkötve ilyen ragyás lefolyásokat eredményezett. Így lett a farizeusnak szakálla, Veronikának meg olyan hosszú haja, amit Rapunzel is megirinyelt volna 😀
Az angyalt egy vendégmunkás, az egyik kamasz lány nagyon lelkes kishúga készítette (mármint a festését). De, mint a legalsó fotón látszik is, elég rémült arca lett. Ezért – bár ezért nyilván sokan megköveznének, hogy mit rondítok bele a kis művésznő alkotásába -, kijavítottam. A kis leányzó nem direkt festette ilyenre, egy kicsit megszaladt az ecset a száj festésekor, és kicsit úgy tűnt, mintha rémülten kiabálna az angyal 😀 A figurákhoz még annyi közöm, hogy a Veronika kendőjén az Arcot én festettem meg, mert a leányzó nem vállalta.
Az elemeket külön átvittük aztán a templomba, és ott szereltük össze. Majd készítek róla jobb képeket is, sajnos a mobilom ennyire képes.
Ja, és miért van rajta két bejárat: az oldalsó lyuk azért van rajta, hogy még jobban be lehessen kukucskálni. Jézus alakja alapvetően nincs rajta a maketten, mert nem tudtam igazán, hogyan kéne Őt odatenni (a keresztre? a sírba? vagy már feltámadottként?). Szóval Jézus nincs ott…feltámadt 🙂
ÁLDOTT NAGYHETET, ÉS A FELTÁMADT KRISZTUS FÉNYESSÉGÉT KÍVÁNOM NEKTEK!
A nagyhét elég pörgős szokott nálunk lenni, ezért sem volt nagyon lehetőségem blogot írni. Először is a nagyok hittanos alkotását mutatnám meg: ugyebár mindhárom plébániai csoportommal készítettünk egy-egy nagyhéthez köthető alkotást. Tulajdonképpen a három csoport a három szent napot jelenítette meg.
Az első ugyebár az utolsó vacsora volt a legkisebbekkel, Nagycsütörtökhöz kapcsolódva:
A legnagyobbakkal Nagypéntekhez készítettünk egy plakátot. Kezünk lenyomatával keresztet formáztunk. Ó igen, nem csak a kis gyerkőcök szeretik összemaszatolni a kezüket a művészetért, hanem a kamaszok is. 🙂
A kis felsős csoporttal pedig a Szent Sírt készítettük el, utalva a Nagyszombatra. Nagyon izgultam, hogy a zsázsamagok kizöldüljenek Nagycsütörtökre! A borús, hideg idő nem igazán kedvezett a kis magoknak, ezért hétfőtől csütörtök délutánig melegebb helyen tartottuk, és csak vízpermettel “öntöztük”.
A sekrestyében való “teleltetés” nagyon jót tett neki 🙂
A szent három nap pedig nem másért volt mozgalmas, mint a szertartások miatt. Számomra ezzel válik teljessé az ünnep, hogy mind a három napon nem csak részt veszek, de ministrálok is. Nagyon gazdag ennek a három napnak a szimbólumrendszere, s nagyon megragadó, hogy szinte minden mozdulatnak jelentősége, jelentése van. És a legszebb, hogy a gyerekekben is megmozdul ilyenkor valami, és ha nem is fogják fel, vagy érzik át teljesen az egészet, mégis vannak pillanatok, amikor közelebb vannak a lényeghez, mint mi, felnőttek. És persze a gyerekszáj is működik.
Nagycsütörtökön a lábmosás szertartása közben a kórus az ilyenkorra előírt énekeket énekelte. Ezek többsége szentírási idézeten, zsoltárokon alapul, így nem verses a formája. Ez nyilván feltűnt az egyik ovis kislánynak, aki az első padból figyelte, hallgatta az énekkart, majd a beálló csendben méltatlankodva jegyezte meg: “Ez nem is rímelt!”
Egy nagyon megindító momentum Nagypénteken a keresztúton volt. Jézus halálának órájában, három órakor kezdtük az imádságot. A hetedik állomás után csak azt vettem észre, hogy a ministránsok egy része nagyon körbepátyolgatja a legkisebb ministránslányt. Kérdeztem, mi a baj. A legkisebb nagy, fájdalmas tekintettel rám nézett: “Meghalt Jézus…” Azonnal elszorult a szívem, mert erre a válaszra nem számítottam!
A szertartás után, amiben Jézus halálára emlékezünk, és valószínűleg a legmegrendítőbb liturgia az egész évben, az egyik ministráns gyerkőc hozzám bújva csak ennyit kérdezett: “Ugye ennél már nem lesz szomorúbb?” Megnyugtattam, hogy nem, holnap este már jön a feltámadás. Erre megkönnyebbülve felkiáltott: “Halleluja!”
Az itthoni dekoráció része az alábbi bárányka. Az ALDI-ban lehetett kapni ezt a piskótabárányt. Nem tudom, mi lehet benne, amitől még mindig puha és friss (legalábbis tapintásra), pedig virágvasárnap vettük. Na, de ami a lényeg, hogy keresztény asztali dekoráció legyen belőle, barkácsfilcből győzelmi zászlót készítettem, és a bárány lábaihoz szúrtam.
„Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit.”
A héten próbáltam minden korcsoporttal elkészíteni valamit, ami a Nagyhéthez kapcsolódik, s amit a templomban is kiállíthatunk majd. A kicsikkel készítettük ezt:
A nagyobbakkal a szent három nap egy másik momentumát emeltük ki: a sziklasírt. Ehhez még tavaly találtam egy ötletet, de sajnos már túl későn. Így idén készítettük el.
Ami kell hozzá:
A gyerekek egy-egy pohár segítségével vettek a virágföldből. Aztán mondtam, hogy ez a pohárnyi koszos föld jelképezi a bűneinket, amelyeket Jézus értünk fölvett és amelyeket a halálig, a sírig hordozott értünk. Elrendeztük a virágföldet és a cseréppel kialakítottuk a sírboltot. Elmentünk kezet mosni.
Majd kértem, hogy nyújtsák ki a kezüket, tartsák a markukat. Mindenki kapott egy kis zsázsamagot. Ezek jelképezik a jó cselekedeteket amelyektől nem leszünk koszosak (mint a földtől és a bűneinktől). Ezeket elvetettük a sír köré. Ha a jó cselekedetek kinőnek, elrejtik majd a földet és a bűneinket. Csak a szép zöld fog látszódni.
Lassan, de biztosan csírázni kezdtek a kis zsázsamagok. Sajnos ebben a szürke, hideg időben meg tudom érteni őket, hogy nem nagyon akarnak kibújni a földből…Remélem, azért Nagycsütörtökig kizöldülnek 🙂
Virágszombatja estéjén
Mária Fiát kérdezvén,
Hogy nagyhéten mi lesz dolga,
Néki Szent Fia megmondja.
Virágvasárnap mit teszel?
Szent Fiam, hogy mit mívelöl?
Akkor anyám király leszek,
Jeruzsálembe bemegyek.
Hát nagyhétfőn mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám beteg leszek,
A templomba nem mehetek.
Hát nagykedden mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám vándor leszek,
Utcáról utcára megyek.
Hát nagyszerdán mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor Olajfák hegyére
Megyek gecemáni kertbe.
Hát a nagy zöld csütörtökön
Szent Fiam, hogy mit mívelöl?
Akkor anyám hamis Júdás
Harminc ezüst pénzér’ elád.
Nagypénteken mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám egy keresztre
Föl leszek én majd szögezve.
Majd a kereszt alatt állasz,
Kezeiddel el nem érhetsz,
Kezeiddel el nem érhetsz,
Szűz öledbe le nem vehetsz.
Nagyszombaton mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám föltámadok,
Dicsőségben uralkodok.
Nagyvasárnap mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz mívelni?
Akkor anyám mennyországba
Leszek örök boldogságba.
Húsvét után negyven napra,
Felmé’k Atyám országába,
Elküldöm a vigasztalót,
A fehér színű galambot.
Pünkösd után nyolcvan napra
nagyboldogasszony napjára
felviszlek a mennyországba
a mennyei boldogságba
